Zichy-Ferraris Bódog

Név: Zichy-Ferraris Bódog (Félix), zichi és vásonkeői, gróf (1810. november 20. Bécs – 1885. szeptember 8. Baranya megyei Szilvás vagy Ugocsa megyei Nagyszőllős (ma Vinogradov, Ukrajna)
Kulcsszavak: politikus, Kőszeg fejlesztése, császári királyi biztos
Névjegy: Politikai pályafutás, felívelő politikai karrier, udvarhoz hű működés
Anekdota: 1849-ben egy éjszakát töltött a kőszegi házukban Batthyány Lajos fogságban, mikor Laibach (ma: Ljubljana, Szlovénia) felé hurcolták
Foglalkozás: politikus, országgyűlési képviselő, főispáni helytartó
Vallás:
Etnikum: magyar
Származás: Zichy és Ferraris család
Apa: Zichy Ferenc
Anya: gróf Ferraris Mária Wilhelmina
Testvérek: nyolcadik gyermek
Gyerekek: két lánya: Karolina (1845) és Emília (1847)
Házastárs: Reichenbach-Lessonitz Emília, a hessenkasseni választófejedelem lánya
Apa foglalkozása:
Iskola:
Végzettség: papi, majd katonai pálya, de végül a politikában találta meg magát
Pozíció: Vas vármegye főispáni helytartója, Kőszegi Posztógyár Egyesületnek elnöke, Győr-Moson vármegye császári-királyi biztosa, főispán
Pályakép: Vas vármegyében dolgozott, aztán Győr-Moson vármegyében fejezte be munkásságát
Vagyon: gazdag család sarja
Társadalmi kapcsolatok: Kőszeg városában aktívan részt vett a társadalmi életben. Saját költségén kápolnát alakított ki a Betegházban. Főrészvényese és elnöke volt a Kőszegi Posztógyár Egyesületnek
Konfliktus:
Földrajzi mozgás: Bécs, Kőszeg, Győr-Moson vármegye, Szilvás vagy Nagyszőllős
Magánélet: Kőszegen lakott feleségével, 2 lányuk született.
Alkotás:
Emlékezet: Kőszeg városáért tett jótékony és közhasznú tetteiért díszpolgárrá avatták hogy még jobban a városhoz kössék nevét
Lakhely: Munkácsy M. u. 15
Narratíva: Zichy-Ferraris Bódog papi, katonai pályával is próbálkozott, de végül a politikában találta meg az igazi hivatását. Hivatali előmenetelét nővére férjének, herceg Metternich Kelemennek köszönheti. 1844 és 1848 között Vas vármegye főispáni helytartója, ahol az elvárásoknak megfelelően a helyi konzervatív erőket támogatta, ezt a végsőkig fokozta, 1847. október 18-án az országgyűlési követválasztáson a saját jelöltjeit oktrojálta, sőt a liberális érzelmű nemesek elleni katonai erőszakot alkalmazott. Lakása Kőszegen volt a mai Munkácsy Mihály utca 15. szám alatt, ahol megszületett két lánya Karolina, Emília. Ott töltött egy éjszakát fogságban Batthyány Lajos miniszterelnök mikor Laibach felé hurcolták. Nem csak ott lakott, hanem a város társadalmi életének is fontos szervezőjévé vált. Kápolnát épített a Betegházban és a Kőszegi Posztógyár Egyesületnek az elnöke volt 1846 májusáig. A további politikai pályája Győr vármegyéhez kapcsolódik. 1848 decemberétől 1849 májusáig Ferenc József által kinevezett császári-királyi biztosként felügyelt. 1861-62 és 1867-68-ban alkotmányos rendszerben főispánként irányította megyéjét. 1865-ben alsóházi országgyűlési képviselőnek is megszavazták. 1885. szeptember 8-án egyes források szerint Baranya vármegyei Szilváson, más állítás szerint Nagyszőllősön (ma: Vinogradov, Ukrajna), Ugocsa megyében.
Irodalom
Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Sághegyi Ferenc Medárd iratai. A Kőszegi Római Katolikus Plébánia anyakönyveinek cédulakatalógusa, 1800–1900. „Z”
Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Hrsg. Constatin von Wurzbach. Bd. 60. Wien, 1891. 6. p.
Molnár András: Metternich sógora Vas megyében. = Vasi Szemle, 1992. 3. sz. 355-366. p.
Dominkovits Péter: A Kőszegi Posztógyár a reformkorban. In: Kőszeg, 2000. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 157-180. p.
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Elektronikus dokumentum. Bp., 2005.
Molnár András: Metternich sógora Vas megyében. = Vasi Szemle, 1992. 3. sz. 357. p.
(Söptei Imre munkája alapján)