Zichy-Ferraris Bódog

Név: Zichy-Ferraris Bódog (Félix), zichi és vásonkeői, gróf (1810. november 20. Bécs – 1885. szeptember 8. Baranya megyei Szilvás vagy Ugocsa megyei Nagyszőllős (ma Vinogradov, Ukrajna)

Kulcsszavak: politikus, Kőszeg fejlesztése, császári királyi biztos

Névjegy: Politikai pályafutás, felívelő politikai karrier, udvarhoz hű működés

Anekdota: 1849-ben egy éjszakát töltött a kőszegi házukban Batthyány Lajos fogságban, mikor Laibach (ma: Ljubljana, Szlovénia) felé hurcolták

Foglalkozás: politikus, országgyűlési képviselő, főispáni helytartó

Vallás:

Etnikum: magyar

Származás: Zichy és Ferraris család

Apa: Zichy Ferenc

Anya: gróf Ferraris Mária Wilhelmina

Testvérek: nyolcadik gyermek

Gyerekek: két lánya: Karolina (1845) és Emília (1847)

Házastárs: Reichenbach-Lessonitz Emília, a hessenkasseni választófejedelem lánya

Apa foglalkozása:

Iskola:

Végzettség: papi, majd katonai pálya, de végül a politikában találta meg magát

Pozíció: Vas vármegye főispáni helytartója, Kőszegi Posztógyár Egyesületnek elnöke, Győr-Moson vármegye császári-királyi biztosa, főispán

Pályakép: Vas vármegyében dolgozott, aztán Győr-Moson vármegyében fejezte be munkásságát

Vagyon: gazdag család sarja

Társadalmi kapcsolatok: Kőszeg városában aktívan részt vett a társadalmi életben. Saját költségén kápolnát alakított ki a Betegházban. Főrészvényese és elnöke volt a Kőszegi Posztógyár Egyesületnek

Konfliktus:

Földrajzi mozgás: Bécs, Kőszeg, Győr-Moson vármegye, Szilvás vagy Nagyszőllős

Magánélet: Kőszegen lakott feleségével, 2 lányuk született.

Alkotás:

Emlékezet: Kőszeg városáért tett jótékony és közhasznú tetteiért díszpolgárrá avatták hogy még jobban a városhoz kössék nevét

Lakhely: Munkácsy M. u. 15

Narratíva: Zichy-Ferraris Bódog papi, katonai pályával is próbálkozott, de végül a politikában találta meg az igazi hivatását. Hivatali előmenetelét nővére férjének, herceg Metternich Kelemennek köszönheti. 1844 és 1848 között Vas vármegye főispáni helytartója, ahol az elvárásoknak megfelelően a helyi konzervatív erőket támogatta, ezt a végsőkig fokozta, 1847. október 18-án az országgyűlési követválasztáson a saját jelöltjeit oktrojálta, sőt a liberális érzelmű nemesek elleni katonai erőszakot alkalmazott. Lakása Kőszegen volt a mai Munkácsy Mihály utca 15. szám alatt, ahol megszületett két lánya Karolina, Emília. Ott töltött egy éjszakát fogságban Batthyány Lajos miniszterelnök mikor Laibach felé hurcolták. Nem csak ott lakott, hanem a város társadalmi életének is fontos szervezőjévé vált. Kápolnát épített a Betegházban és a Kőszegi Posztógyár Egyesületnek az elnöke volt 1846 májusáig. A további politikai pályája Győr vármegyéhez kapcsolódik. 1848 decemberétől 1849 májusáig Ferenc József által kinevezett császári-királyi biztosként felügyelt. 1861-62 és 1867-68-ban alkotmányos rendszerben főispánként irányította megyéjét. 1865-ben alsóházi országgyűlési képviselőnek is megszavazták. 1885. szeptember 8-án egyes források szerint Baranya vármegyei Szilváson, más állítás szerint Nagyszőllősön (ma: Vinogradov, Ukrajna), Ugocsa megyében.

Irodalom

Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Sághegyi Ferenc Medárd iratai. A Kőszegi Római Katolikus Plébánia anyakönyveinek cédulakatalógusa, 1800–1900. „Z”

Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Hrsg. Constatin von Wurzbach. Bd. 60. Wien, 1891. 6. p.

Molnár András: Metternich sógora Vas megyében. = Vasi Szemle, 1992. 3. sz. 355-366. p.

Dominkovits Péter: A Kőszegi Posztógyár a reformkorban. In: Kőszeg, 2000. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 157-180. p.

Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Elektronikus dokumentum. Bp., 2005.

Molnár András: Metternich sógora Vas megyében. = Vasi Szemle, 1992. 3. sz. 357. p.

(Söptei Imre munkája alapján)