Wenckheim József

Név: Wenckheim József, gróf (1809. szeptember 9. Gyula – 1869. augusztus 26. Gyula)

Kulcsszavak: politikus, ellenzéki, nemzetőr

Névjegy: Politikai pályafutást tudhat magáénak. 1839-ben azonban lemondott és földjei gondozásával kezdett foglalkozni. A szabadságharc idején nemzetőrként szolgált és jelentős összegekkel támogatta a honvédelmet.

Anekdota:

Foglalkozás: főnemes, jogász,  létszámfeletti táblai ülnök, alispán

Vallás: római katolikus

Etnikum: német eredetű, de honosított

Származás: Osztrák főnemesi család, amit a Harucken-ág miatt tudták honosítani

Apa: gróf Wenckhein Ferenc Szerafin Lipót

Anya: erdődi Pálffy Borbála

Testvérek: 3 testvér: Károly, Antal, Rudolf

Gyerekek: Stefánia

Házastárs: kétszer házasodott, 1812-ben elvette gróf Niczky Máriát aki lányuk születése után nemsokkal meghalt. Második feleségét Jankovich Stefániát 1838-ban vette el.

Apa foglalkozása: főnemes

Iskola:

Végzettség: bölcseleti és jogi tanulmányok

Pozíció: császári és királyi kamarás, 1848/49-ben nemzetőr

Pályakép: Pozsonyi jegyzőként kezdi, jurátus a Királyi táblán, majd a Dunántúli Kerületi Tábla ülnöke. Részt vett az 1830, 1339/40 és az 1847/48-as országgyűlésen.

Vagyon: Jelentős vagyonnal támogatta a honvédelmet 1848-49-ben

Társadalmi kapcsolatok:

Konfliktus: Vizsgálat indult ellene, de amnesztiával zárult az eset. A titkosrendőrségi megfigyelés szerint: “Gyenge, csak az országgyűlés első napjaiban volt jelen.”

Földrajzi mozgás: Gyula, Pozsony, Pest, Kőszeg, Bécs

Magánélet: két felesége volt

Alkotás:

Emlékezet:

Lakhely: Munkácsy M. utca 15

Narratíva: Wenckheim József egy osztrák nemesi családba született, amit 1802-ben honosítottak. Bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott. Pozsonyban kezdte munkásságát jegyzőként, majd 1831-től jurátus a Királyi Táblán. 1835-től a Dunántúli Kerületi Tábla tiszteletbeli ülnöke lett. Császári és királyi kamarási címet kapott. Kétszer nősült, egy lánya született. Részt vett az 1830, 1839/40 és az 1848/49-es országgyűlésen ellenzéki felfogással, emiatt később problémái is adódtak. A titkosrendőrség jelentése szerint: “Gyenge, csak az országgyűlés első napjaiban volt jelen.” 1848/49-ben nemzetőrként szolgált és jelentős összegekkel támogatta a honvédelmi harcokat. Vizsgálat indult ellene, ami amnesztiával zárult.  1869 augusztus 26-án halt meg Gyulán.

Irodalom:

Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Sághegyi Ferenc Medárd iratai. A Kőszegi Római Katolikus Plébánia anyakönyveinek cédulakatalógusa, 1800–1900. „V”

Az 1861-ik év április 2-án Pesten egybegyűlt országgyűlés főrendiházának jegyzőkönyveiben idézett irományok. Pest, é. n. 5. p.

(Söptei Imre munkája alapján)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.