Városkép

Városkép: A várost körfallal vették körül. Ide tartozott a mély sáncárkokkal védett belváros, északról a sziget, régebbi nevén Hóstád, délről pedig a Magyar utca, régi nevén magyar Hóstád határolta. Összesen 915 házszámot tüntettek fel. A belváros utcái, a Városház tere, Uri utca, Bálház, Iskola utca. Szigeti külvárosban: Rózsa, Sziget, Gyöngyös, Pammer, Puskapor, Hegyalja, Lócson, Fürdő, Erdő, Tyúk utca, és Fapiac. Magyar külvárosban: Florianpiac, Vásártér, Főpiac, Császár, Magyar, Kovács, Csorda, Cánz, Rohonczi, Temető, Szijártó utcák. Az utcákat, ahogyan ez általában szokás volt, a hozzájuk közel álló tekintélyes épületről nevezték el, pl. Városháza tere, Bálház utca, Iskola utca stb. Kőszegen is a kovács, Szijjgyártó utcák az ott lakó iparosokról, a Puskapor utca a közelében lévő puskaportörő malomról kapta a nevét, vagy a rendeltetésük után adtak neveket: Fapiac, Vásártér.

Kőszeg városképe az 1532-es ostrom előtt jelentősen eltért a későbbitől. A külváros rendetlenül elszórt szalma födelű szegényes házakkal övezte a körfalakkal körbevett belvárost. Az ostrom előtti időszakban csak a Szent Jakab templom és a Városi Tanácsháza állt. A város védelmét 1336-ban, 1440-ben 1482-ben, 1514-ben  és 1528-ban megerősítették. A belvárosnak a védfalai 1532-ben és 1537-ben készültek el, 1605-ben a Bocskai-féle mozgalom idején javították őket.koszeg_var_archiv_rajz

1700 márciusában, 1710 októberében és 1730 augusztusában hatalmas tűzvészek pusztították el Kőszeget, ekkor a több száz éves városháza is kiégett. Ezt követően a belváros falain három négyszögű és négy köralapú tornyot emeltek. A négyszögletű a felső kapu, vagy ausztriai torony, a belváros főkijáratánál, a 26-os és 28-as számú házak között állt. A belváros déli kijáratánál használt négyszögű Alsó kapu torony, a Nagy Bástya torony, vagy más néven Öreg Zwinger, az Uri utca déli kijáratánál, a Kis Zwinger az Uri utca 14-es számú házának nyugatra fekvő kertjében helyezkedett el. A kerekded Lombay torony, a jelenlegi Bálháznak a keleti és a 37. számú Dallos-féle háznak észak-nyugati sarka között, míg a Hoher vagy Hohár torony az Árvaház épületének észak-keleti szögleteinél állt. A Bokorháznál lévő Halászkapu torony a 41-es számú Ege-féle és a 42-es számú Ozoly házak keleti részére épült. A Cigány, vagy másképp Csigástorony a 78-as számú Popper és a 79-es számú Kainrath házak udvarán található a csonkatornyok.

A tornyok és a kapuk javítása a közösség kötelessége volt. Később őröket bíztak meg ezzel a feladattal, illetve az őrködéssel, amit korábban a polgárok végeztek. Ez utóbbi biztosítása céljából a várost több negyedre osztották, és ezekhez a város kapitánya embereket toborzott. A háborús időkben a kapuk zárva voltak, ilyenkor – biztonsági okokból – szinte megszakadt a külváros kapcsolata a belső várossal. Arra is akadt példa, hogy a külvárosban élők ingóságaikkal a belvárosba menekültek.kőszegfőtér

A Belvárosnak a 18. század közepéig két bejárata volt, ezeken keresztül lehetett bejutni a belső utcákba: az északi felső, és a déli alsó torony kapuján át. Az Úri utcából kijárás nem volt, csak 1777. október 31-én Svetics Jakab királyi személynök sürgető ösztönzésére nyitottak egyet. (Svetics háza a 12-es számú Mollik-féle ház volt.) A Bálház melletti Lombay torony és a Halázs torony kapuin keresztül csak gyalog lehetett közlekedni, a gyalogos közlekedést is csak 1821-ben nyitották meg. Az Alsó torony a Felső, vagy Ausztriai torony kapuik kijáratánál hidak voltak. (Az Ausztriai toronytól jobbra állt a 85-ös számú Riedl-féle ház.) A Felső kapu hídjának nyugati terét 1826. május 26-án Parczer Antal megvásárolta, házat emelt rá, az egykori híd helyén pincék, kamrák vannak, felettük szekérút. A fapiacon Szűz Mária szobor állt. A Császár utca 726-os számú házzal szemben nyugat felé az út a Rohonczi utcába kanyarodott.  A Magyar utcai Téglázó vasnak csúfolt sétányon az 584-es számú, egykori Sennyei házzal szemközt egy tó volt.

A Belváros utcáinak alakzata megváltozott. Gondot fordítottak a város szépítésére, korábban nem figyeltek az utcák, házak építésére. A házakat, főleg a Belvárosban, nem egyenes, szabályszerű vonalban, hanem egyenetlenül építették, minden ház egy kiálló sarkot képezett, amiken a kilátás céljából kis ablakokat alakítottak ki. Létrejött egy szépészeti bizottmány, aminek az volt a feladata, hogy az újonnan építendő házak terveit megbírálja. A közlekedés és az egészségügy fontos szerepet játszott a bizottság számára. A 18. század elején a bel és külváros házai többnyire zsuppal fedettek, de 1720-ban ezt betiltották.1723-ban összesen 239 polgári, 178 kisebb lakházat és 41 elpusztult hajlékot tartottak számon. A 19. század utolsó negyedében 915 ház állt Kőszegen.  vásár

Az utcákat nem tartották karban és nem is tisztították. A középkorban és a koraújkorban az elhullott állatok tetemét a Belváros közelében lévő Hegyalja utca nyugati részére hordták. Innen ered a 16. századra visszanyúló Lucsen, Luchon, vgay Lucson elnevezés. Az utcákat nem fedte kövezet, fedett csatornákat sem építettek: „a házak udvaraiból kifolyó rondaságot a sánczárkok, nyitott csatornák fogták föl, melyek azután tavaszkor a hó rögtöni olvasásával vagy nyári zápor esők alkalmával rohamos patakokká növekedvén és kiáradván, iszapos bűzös tartalmukkal az utcákat elborították, vagy a város különböző részein található tavacskákba és gödrökbe összegyűlvén, kipárolgásuk által a léget megfertőzték”. A Belváros sáncárkának partjain az Alsó torony kapujának kijáratánál jobbra a két takarékpénztár épülete, és magánházak álltak. 1701-ben ezt a területet még tüskés bozót borította, amit Fábry István vágatott ki. Ennek fejében a teret a város a használatára bocsátotta. Az  50-es számú épület a  Hirtenhueber ház. 1736-ban még nyitott fabódé állt a telken, amit Pittner József tornyos mester megvásárolt, és 1774-ben emeletes házat épített rá. Ez azonban néhány évvel később összedőlt. Az egykori Bálház földszinti részében az 1830-as években mészárszék volt. A mostani Bálházat Antoin Gáspár építette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.