Torkos László

Torkos László

A Torkos-ház, a környező épületekhez hasonlóan középkori eredetű lakóház, barokk arculatát a 18. században kapta. Torkos László költő, esztéta, műfordító szülőháza.

Torkos László 1839. október 2-án született Kőszegen, apja, Ferenc táblai ügyész, a város ismert polgára, édesanyja Jósa Ludovika. Elemi iskoláit Kőszegen végezte, majd a Soproni gimnáziumban tanult. Itt érettségizett 1857-ben. Az irodalom iránti vonzalma már diákkorában megmutatkozott, az irodalmárkodó teológus hallgatókat tömörítő önképzőkör, az 1790-től működő soproni Magyar Társaság tagja volt. Az önképzőkörben ténykedett többek között Fügh Károly, Kőszeg későbbi polgármestere és országgyűlési képviselő.

Torkos visszavonultan élt, de egy szűk baráti kör, a Pükum névre hallgató egyesület lelkes tagja volt. A társaságba tartozott Rákosi Jenő, akivel már korábban is megismerkedhetett, hiszen a később sikeres drámaíró Torkoshoz hasonlóan Kőszegen és Sopronban végezte iskoláit.

Torkos László elsősorban pedagógus volt, mindennél fontosabbnak tartotta a tanári hivatást, együtt dolgozott Veres Pálnéval, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakjával, akinek iskolaalapító törekvéseit Eötvös József és Deák is támogatta. Fiatalon, huszonévesen tankönyveket írt, pályafutása során nagy figyelmet szentelt a nőnevelésnek, több mint két évtizedig volt a budapesti állami felső leányiskola tanára. 1875-ben tagjai közé választotta a Kisfaludy Társaság, majd egy évvel később, 1876-ban a Petőfi Társaság egyik alapító tagja.

Az élete végén a szülővárosa is felfedezte. A Kőszeg és Vidéke több írásban is beszámolt a közel száz éves költővel kapcsolatos eseményekről. 1935 augusztusában megvalósult Kőszeg régi álma, megnyílt a városi múzeum. Torkos portréja olyan hírességek mellett szerepelt, mint a várvédő Jurisics, és a világhírű hegedűművész, Reményi Ede, akit a Kőszegen fotóinaskodó, később nagynevű természettudós, Hermann Ottó kapott lencsevégre. A kőszegi képviselő testület 1939-ben megszavazta Torkos László díszpolgárrá választását, aki így, 72 évvel az apja után maga is elnyerte a címet. Kőszegi József nyugalmazott rendőrkapitány támogató beszédben méltatta az agg irodalmárt.

Nem érte meg a 100. születésnapját, 1939. március 15-én csendben elaludt a karosszékében. Három nappal később temették el a Farkasréti temetőben. Sírjánál az egyik beszédet Visnya Aladár, a Kőszegi Múzeum igazgatója tartotta. Szerény ember volt. Úgy vélte, nem tartozik az irodalom élvonalába. Aranyhoz fordulva mondja, tudja jól, nem állhat egy sorban a költővel, megtiszteltetés számára, ha a tanítványa lehet.


Következő

Görög Sándor