Séllyey Elek

Név: Séllyey Elek (1788. november 8. Alsópusztakovec, ma: Donji Pustakovec, Horvátország – 1850. május 17 Söjtör

Kulcsszavak:jog, politika, zalai védegylet

Névjegy: Séllyey Elek egy átlagos köznemesi életpályát tudhat magáénak. Fontosnak tartotta a megyéje érdekeinek képviseletét. 1848-ban a horvátokat győzködte, hogy a magyar kormányzat mellett álljanak ki és neki köszönhető, hogy Jelačić támadásakor a magyarok oldalára álltak.

Anekdota:

Foglalkozás: jogász, alispán, táblai ülnök

Vallás: római katolikus

Etnikum:magyar

Származás: köznemes

Apa:Séllyey János

Anya:Bedekovich Magdolna

Testvérek:

Gyerekek: Három gyermek, László, Emília, Magdolna

Házastárs: 1816, Csertán Rozália

Apafoglalkozása:

Iskola:

Végzettség:Jogi tanulmányok

Pályakép: alszolgabíró, főszolgabíró, másodalispán, Dunántúli Kerületi Tábla fizetéses ülnöke, Kőszegi Takarékpénztár részvényese

Vagyon:

Társadalmikapcsolatok: Barátsága Deák Ferenccel és Csány Lászlóval, Kőszegi Hangászegylet tagja

Nézeteltérés:

Földrajzimozgás: Alsópusztakovec, Muraköz, Kőszeg, Söjtör

Magánélet:

Alkotás: két történeti tárgyú munka a Tudománytár folyóiratban

Emlékezet: Kőszeg becsületbeli polgára

Lakhely:Pék utca 13

Narratíva: Alsópusztakovecen született, 1809-ben lovassági főhadnagy lett. Jogi tanulmányai elvégzése után Muraközi járási alszolgabírójává választották. Felfelé ívelő karrierje megindult, főszolgabíró, majd Zala vármegye másodalispánja lett. 1831. március 4-én a Dunántúli Kerületi Tábla fizetéses ülnökévé nevezték ki.

Barátságot kötött Deák Ferenccel és Csány Lászlóval, emiatt is a vármegyei ellenzéki, liberális politikát folytatott. Politika mellett Tudománytár folyóiratban is írt, illetve a Kőszegi Hangászegylet tagja volt.

1848-ban a muraközi horvátokat akarta meggyőzni, hogy a kormány mellett álljanak ki. 1849-ben Jelačić támadásakor neki köszönhető hogy a horvátok a magyarok oldalára álltak. Visszatért Kőszegre, ahol pár hónap elteltével nyugdíjazták. 1850. május 17-én, Söjtörön hal meg.

Irodalom:

Zala Megyei Levéltár. A Séllyey család iratai

Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán. Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései. = Levéltári Szemle, 2001. 4. sz. 29-40. p.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 12. köt. Bp., 1908. 887. hasáb.

Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. Bp., 2003. 261.p. (Milleniumi magyar történelem. Életrajzok)

(Söptei Imre munkája alapján)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.