Gerhauser Sámuel

Gerhauser Sámuel

Gerhauser Sámuel 1800-ban lett kőszegi polgár, postamester, több ingatlanja volt a Rájnis 3. kívül.1819-es vagyonértékelés fennmaradt. Rájnis utca 5., és a Rájnis utca 7. volt a birtokában.

A forrásokban Kőszeg postatörténete a XVII. század elejétől nyomon követhető. II. Mátyás király 1610-ben a kamarai jelentések alapján újraszabályozta a posta szervezetét. A jelentésekben egy újabb postaút körvonalazódott ki, amelynek állomásai Bécs, Sopron, Kőszeg, Körmend és Sárvár voltak. Ez volt az első eset, hogy Kőszeg neve ilyen kontextusban szerepelt.

A kőszegi postamester 1609-ben Gereth György volt. 1664-ben a szentgotthárdi csata Bécs-Sárvár postavonalat érintette. I. Lipót parancsára a Bécsújhelytől Kőszegen át Körmendig menő postavonalat a császári sereg táborhelyéig meghosszabbították.

Az 1693-as királyi rendelet hívta életre a Bécs-Zágráb postavonalat. Ennek állomásai Bécs, Vimpác, Nagyhőflány, Sopron, Nagybarom, Kőszeg, Szombathely, Körmend, Kutas, Lendva, Csáktornya, Varas, Szentmárton, Belovár, Zágráb útvonalak voltak.P1060272

A XVIII. század folyamán új postavonalak létesültek Bécs-Sopron-Kőszeg-Körmend, illetve Körmend-Zágráb és Körmend-Eszék között. 1764 táján Kőszeg is fő postahivatali rangra emelkedett. Első vezetője Placker József volt. 1776-tól heti egy alkalommal már Bécs és Kőszeg között is volt delizsánsz-járat. AZ 1770-es évek végétől ez a postavonal elérte az Adriai-tengert.

1848-1849-es szabadságharcot követen a posta ismét osztrák jellegűvé vált. Az országot 5 kerületre osztották. A kerületi székhelyeken, Sopronban 1850-ben a Császári és Királyi Postaigazgatóság jött létre, aminek jogköre nagyobb volt, minta  korábbi főpostahivataloké. A Soproni Postaigazgatósághoz 77 postaállomás, köztük a kőszegi “levélszedőség” is tartozott.

A kiegyezést követően létre jött az önálló Magyar Királyi Posta, amelynek nyelve a magyar lett.


Előző

Hübert Károly

Következő

Klein Emanuel

Vélemény, hozzászólás?