Rólunk


A térképeken megjelölt helyek kevés információt hordoznak, csupán a Hol és mi áll ott? kérdésre kapunk választ. Az utcákon járva házakat látunk, ha műemlék, szerepel az alapítás dátuma, és az építész neve. Szerencsés esetben, ha az épület elég érdekes és híres, művészettörténeti tanulmány is készült, amely megvásárolható az idegenforgalmi üzletekben, vagy hozzáférhető némi könyvtári kutatással.

A házakban azonban emberek élnek, és éltek megépítésüktől fogva, az aktuálisan feltáruló látvány mögött a ház- és lakástulajdonosok, bérlők, családtagok, cselédek történetei vannak. Levéltári forrásokból rekonstruálható, legalábbis töredékesen, kik, és hogyan használták az épületet, mennyi időt töltöttek ott és mivel, és az is, milyen kapcsolatban álltak egymással. Az egykor készült kataszteri térképek, tulajdonos listák, az épületek alapítására vonatkozó iratok, adóívek, vagyonösszeírások, népszámlálások, lakásívek, hagyatéki leltárak, végrendeletek, családi iratok, hagyatékok – csak, hogy néhányat említsünk a felhasználható dokumentumokból –, lehetővé teszik az ott lakók életének rekonstrukcióját.


Kutatásunk középpontjában a helyrajzi szám áll, azokat az egyéneket vizsgáljuk, akik a számokhoz köthetők. A kőszegi Jurisics téri házainak, tulajdonosainak, lakóinak, szolgálóinak és gyermekeinek életútját tárjuk fel. Interdiszciplináris megközelítést alkalmazunk, amelybe bevonjuk a társadalom és kultúrtörténeti, történeti antropológiai és szociológiai módszereket. Arra törekszünk, hogy, amennyire ezt a fellelhető levéltári források lehetővé teszik, rekonstruáljuk a mindenkori lakók hétköznapi életének egyes mozzanatait, kommunikációs eszköztárukat, életmódjukat. Az egyéni életutak elemzéséhez antropológiai kutatási módszereket alkalmazunk.
A munka során olyan adatbázist építünk, amely a téri lakóira vonatkozó, a helytörténeti irodalomból és a levéltári dokumentumokból nyert információkat tartalmazza. Az adatbázis részei térképek, táblázatok, metszetek és fotók. Célunk kettős. Egyrészt szeretnénk megszólítani a turistákat, akik mobiltelefonjukkal az épületre kattintva érdekes tudás birtokába juthatnak a helyszínen, ott és akkor, amikor az adott házat szemlélik. Így válik egymásra tett kövekből élővé a lakóház. Ugyanakkor olyan társadalomtörténeti adatbázist hozunk létre történészek és szociológusok számára, amilyen a helyi társadalomról eddig nem állt rendelkezésre.