Niczky család

Niczky család

A Niczky-család több kőszegi lakóház tulajdonosa is volt az évszázadok során. A család az 1221-es oklevelekből kimutatható Jaak nemzettségből ered a család. A Jaak nemzettség törzse aon szent István korában hazánkba bejött Waasserburgi Venczel lovag volt, aki  Koppány somogyi vezér legyőzésében részt vállalt,  Nemzetségi ivadéka Vas vármegyei Jaak nevű földön telepedett le, innen a név, a Ják nemzettségből külön külön  nevű, családok váltak ki, Niczky és a kihalt Sitkey . Adományokat nyert a család, az adomány-nyerők közül Ebed törzse lett akik később felvették a Niczky nevet.

Ebednek fia Kemen Rejnod és Jak. Ebed fiai viszálykodtak a család más tagjaival, meggyilkolták Jánost, párbajoztak, végül a párbaj elmaradt és büntetést fizettek 170 márkát. Elosztották a földeket Ebed és fiai kapták Körös folyótól déli részeket kapták.

1278-ban Ebednek egyik fia Ják Ispán comes, V. István korában, IV. László korában is cseh háborúban szerzett érdemei tekintetéből Jákkal határos Teszér földre, IV. Lászlótól megkapták. IV. László király Ebednek fia Rajnold és Jáknak Ják helységet adta. 1291-ben III. András Ebednek fiait Renoldot és Jékot, ausztriai Albert elleni hadban szerzett érdemeiért IV. László király által nekik adományozott Cheuz földnek birtokát új adomány címen megerősítette.

XIV. század elején Ebednek fiai bírták Niczk helységet, de ekkor még a Ják nemzettség névvel éltek. Niczk területekből elzálogosítás miatt Kemené lett egy része. Ebed vonalán REnold fiának Andrásnak unokája János mester , aki 1395-ben Lippárti jószágát örökös misealapítványul adományozta már Niczky családnévvel élt.

1404-bnen Niczyk (I) János fiaival (I) Benedekkel és (II) Jánossal együtt Zsigmond királytól kegyelmet nyert. 1420-ban (I) Benedek a soproni polgárok által tőlük nyert salvuc conductus megsértésével megölték.  1458-ban II.Benedek pallosjogot nyert Mátyás királytól. 1465-ben pedig maga és örökösei a machói bán hatósága alól felmentettek. Ugyanezekben az időkben Kőszeg városát Fridrik császár birtokolta, a német őrsereg Benedeknek nagy-baromi jószágát elfoglalta, 1470-be Mátyás megengedte, hogy Niczky Benedek Fridrik császár embereitől elfoglalja ás a hadi és egyéb készleteket megtartotta,  1471-ben Fridrik császár Niczky Benedekhez intézett levelében ennek kárpótlását kérte.

Niczky Boldizsár fiai Ferenc és II. György aki 1629-ben sárvási kapitány volt Ferenc Dvornisics Magdolnát vette el 3 fiúk volt,  II.Boldizsár 1656-ban Vas vármegye alispánja, Ferenc fiával kihalt , másik két testvéren ment tovább a család,II.Jánso ítélőmester volt a nemesi és II.Gáspár 1663-ban Vas vármegye alispánja ő a grófi ág.

III.János Basó Máriától több gyereke is született,III.János az egyik fiú az ő fia János. IV.János  ennek Pályi Máriától lett fia V.János,családalapító, két fia született V.Jánosnak és Skerlecz Juliannának Zsigmond és István.

Zsimgnond Sopronban volt vármegye alispánja. István 1780-ban Kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, Kemény Esztertől volt János fia 1825-34-ig vas vármegye alispánja volt, 1825, 1830,1836. országgyűlési követ,később cs.kir.udv. tanácsos és septemvirt, ebből a pozícióból ment nyugdíjba és halt meg.  1860. október 22-én temették el Niczken családi sírboltba.f2dc261ab8be36394331a24909dfbee9_4

II.Gáspár 1663-ban vas vármegye alispánja volt. Kisfaludy Borbála a neje, 6 gyerekük volt.

Sándor 1706-ban Vas vármegye követe, Monyorókerék várkapitánya, Vrancsics leány volt a felesége, fia Zsigmond nagyszombati kerületi tábla elnöke , gyereket ne hagyott, másik fia Ádám 1715-ben Vas és 1722-ben és 29-ben Zala vármegye országgyűlési követe 1730-32-ben kőszegi kerületi tábla elnöke, Fiai József alezredes és Sándor 1754-ben a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt,két leánya volt Erzsébet Palásty Miháky és Anna ki Zeke Miklós felesége lett.

IV.György 1715, 1722, 1729, Zala vármegye országgyűlés követe 1755 septemvir volt. Neje Svastics Júlia, fia Kristóf 1765 augusztus 19-én grófi rangra emelték. Niczky Kristóf 1787-ben halt meg Magyarország országos bírája, Szent István királyi rend közép keresztese, temesi gróf és temesi főispán  belső királyi tanácsos, királyi helytartó tanács elnöke,  József császár alatt a közoktatásügyi fő felügyelője. Fiai István, és György.


Vélemény, hozzászólás?