Chernel Kálmán

chernel-kalman

 

Ügyvéd és megyei aljegyző, Chernel Ferenc kerületi táblabíró és Barthodeiszky Teréz fia, született 1822. április 6. Kőszegen, ahol a gimnáziumban tanult; a bölcseleti osztályokat Szombathelyen, a jogot a pozsonyi akadémián végezte. Az ügyvédi vizsgát az 1843-44. országgyűlés alatt tette le. Sopron megyében, mint tiszteletbeli, majd, mint valóságos aljegyző hivatalnokoskodott. 1848-ban a szabadságharc őt is fegyverre szólította; a fegyverletétel után hivatalt nem vállalt, hanem idejét természetrajzi s történelmi tanulmányokra fordította. Kőszeg városa megválasztotta díszpolgárának, az árvaszék helyettes elnökének, azonkívül a kőszegi kisdedóvónak és a szegény diákok egyletének is elnöke s a takarékpénztár alelnöke; a Magyar Történelmi Társulat alapító, a porosz- és bajor királyi kertészeti-egyletek levelező tagja volt.

Chernel Kálmán több lapba is írt. Irodalmilag a Honművész és Regélőben (1839), Rajzolatokban, Társalkodóban és Pesti Divatlapban közölt egyleti, társadalmi s más vegyes tudósításokat. Jegyzői hivataloskodása idejében a Pesti Hírlapot és Kossuth Hírlapját látta el Sopron megye közigazgatási életére vonatkozó közleményekkel. Az 50-es években Bérczy Vadász- és Versenylapjában (1858., 1860., 1862-64.) és a Hazai s Külföldi Vadász-rajzokban (1860.) ismertető vadászcikkeket és rajzokat irt; a Vasárnapi Ujságban (1863-64. 1866. 1884.) történeti cikkeket közölt. A bajor- és poroszországi kertészeti lapokba a többek közt Die Geschichte der Gartenkunst (1853) című. munkát írta. Abafi Hazánkjába (1887-88.) az Olmüczi foglyokról irt. Még a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg czikkei: Frauendorfer Blätter (1854), Isis (1865), Gaea (1866.), Natur, Das Ausland, Kertészgazda (1868.), Századok (1869. 1871. 1875-76.), M. Orvosok és Term. Munkálatai (1879.), M. Könyv-Szemle (1882.), Vasmegyei Lapok (Béry Balogh Ádám támadása Kőszegen 1710-ben, Szelestey László életrajza). Történelmi értekezéseket irt még Adatok Zalamegye Történetéhez című munkába és a Vasmegye Régészeti Évkönyvébe; végre vezércikkeket és tárcákat a Kőszeg és Vidéke című hetilapba, a többek közt: Léka vár és város, Visszaemlékezések 1848-49-re (12 tárcacikk) és Életpályám történetéből (1886. 11 tárcacikk.) Álneve: Algernon. Főbb munkáinak egyike Kőszeg szabad királyi város jelene és múltja 1878- ban jelent meg. Chernel Kálmán hat kötetes visszaemlékezéseit és számos irodalmi jegyzetet hagyott maga után. Kálmán 1891 április 21-én Kőszegen halt meg.

Chernel család: (Csernel, csernelházi) Árpádok korától eredezteti magát, IV.Béla korában élt Mixe mester akinek, fia Márton a csehek ellen vívott háborúban Marcheknél egy német vitéz ellen és több alkalommal is kitüntette magát, amiért apjával és testvéreivel és Chund nevű testvérének kisfiaival Karakó várnak jobbágysága alól fölmentette Gólya –Damonyán két kirélyi eke alá való dölddel adományt kapott. Gólya-Damonya Chernelházának neveztetik.

Család címere: a pajzs kék udvarában egy hátsó lábain felágaskodó ló, szájában kivont kard. Ugyanaz látható a pajzs fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobból arany-kék , balról ezüst-vörös.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.