Jurisics tér 8.
Jurisics tér 8.
Hazánkban az egyetlen olyan épület, amely megőrizte eredeti funkciói. A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876 között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, ami 1876-os reformtól 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott.
A város mindennapi életének szerves részét képezte. Ebben az épületben zajlott az önkormányzati élet , igazgatás , gazdálkodás, büntető és polgári peres törvényszékek eljárásai, ítélet- és szabályalkotás, de az országgyűlési követek és deputációk kiküldésének ceremóniája, a törvényhirdetés is. 1568 óta két tanácsban, a külső és belső tanácsban hoztak döntéseket, a testületek élén 1843-ig a városbíró állt, szerepét ezután a polgármester vette át. 1751-től állandósult a kőszegi polgárőrség, aminek élén a városkapitány állt. A kora középkortól kezdve minden évben Szent György napján itt mutatták be a kőszegi szőlőhajtásokat, ebből a ceremóniából alakult ki a Szőlőjövésének könyve, amit Kőszeg polgárai mind a mai napig vezetnek. A hivatal növekedésével a polgármesteri majd a tanácsi irodák számára a Tábornokház helyiségeit is igénybe vették. A két épület összekötése korábbi időkre nyúlhat vissza, feltételezik, hogy a Tábornokház nyitott árkádos teraszáról hirdették ki a törvényeket, ítéleteket. A városháza magán viseli a Kőszegen bevett építészeti stílusokat. Eredetileg gótikus stílusban épülhetett a XIV-XV. században. A homlokzatot 1579-ben napóra díszítette. A XVIII. században építették az udvari keresztszárnyat is, amelynek árkádos árkádos folyosójára falépcső vezetett. Az épület mellett mindkét oldalról sikátor húzódott , ami mind a mai napig megvan.
A Városháza többszöri toldások után szinte majdnem zártudvaros beépítésűvé vált. A XVIII. századi átépítésnek köszönhetően a barokk stílus jegyei maradtak fenn az épületen. A klasszicizmus jegyei a bejárati kapun maradtak fenn. Az udvarban szárny középkori eredetű földszinti helyiségeiben mérték ki egykor a város borait. A XVIII. században épült keresztszárnyban 1738-ban alakították ki a Moltzer később Csigás-toronyból ide áthelyezett városi börtönt. A volt loggiás részen a harangozó lakott. 1712-ben az épületben írták alá Kőszegfalva alapításának szerződését a württenbergi deputációval, Kőszegfalva azóta is Kőszeghez tartozik. Az épület mai homlokzata az 1710-es nagy tűzvész után alakult ki. Az emeleti ablakok között elliptikus mezőkben három címer és két, alakos falkép látható. A címereket 1712-ben festették, a szenátus soproni mestert bízott meg a feladattal. Balról a legszélső a Jurisics család címere. Jurisics Miklós 1529-1543 között volt Kőszeg várának és városának földesura és kapitánya. A városháza a bárói rangra emelt Jurisics címerének teljes változatát őrzi. A középső címer a történelmi Magyarország címere: a pajzs felett a Szent Koronával. Kőszeg címere is megtalálható, amelyet 1446-ban kapott III. Frigyes német-római királytól. Az utcai homlokzat egyik leghangsúlyosabb része a ión oszlopos kapu. Az épületben napjainkban is polgármesteri hivatalként funkcionál.