Chernel István

Chernel_istvan

 

1865. május 31-én Kőszegen született. Apja, Chernel Kálmán elsősorban történész volt, de érdeklődött a természettudományok – főleg a madártan (ornitológia). Középiskoláit Sopronban végezte el, nagy hatással volt rá természetrajz tanára, Fászl István a madarak preparálására is megtanította. 1877-ben, 12 éves korában kezdte el írni naplóját, melyben madártani megfigyeléseit rögzítette. Első cikke a Vadász Lapban jelent meg 1882-ben.

Szülei közigazgatási pályára szánták, ezért joghallgatóként négy évet töltött a pozsonyi majd a budapesti egyetemen, de a jogi szakkönyvek mellett, a könyvtárban már akkor elkezdte tanulmányozni a madártan irodalmát. Egyetemi hallgatóként bejárta a Velencei-tó környékét, ellátogatott a Hanságba és a Kis-Kárpátokba, ahol madártani megfigyeléseket is végzett. 1887-ben Erdély madárvilágát tanulmányozta. Abban az évben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval.1888-ban, az egyetem elvégzése után apja kívánságára közigazgatási gyakornok lett Sopronban, de már 1889-ben beadta lemondását, visszatért Kőszegre, hogy csak a madártannak éljen.

1890-ben már országosan is ismert kutató. Az 1891-es budapesti II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszust előkészítő bizottság tagjává is megválasztották. Norvégiába utazott. Tromső szigete és környékének madárvilágát tanulmányozták. Expedíciójáról “Utazás Norvégia végvidékeire” című, 1893-ban megjelent kötetében számolt be. Művét fényképekkel illusztrálja. Chernel norvégiai útja során figyelt fel a sí használatára is. 1897-ben kiadta “A lábszánkózás kézikönyve” című kötetét, az első könyvet Magyarországon, ami a téli sporttal foglalkozik. A ma is értékes munka a maga korában nagy előrelépést jelentett a sísport magyarországi meghonosításában.

S1828115092409501

1899-ben jelent meg főműve “Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre” – címmel. Kötete az első tudományos madártani munka, amely magyar szerző alkotása. Megírására a földművelésügyi miniszter adott megbízást Chernelnek. A könyv célja: gyakorlati tanácsokat adni a gazdasági szakembereknek. Az első kötet a madarak szerepéről, az emberi életben és a természetben elfoglalt helyéről, a madarak testi, szervi felépítéséről szól. A második vaskos kötet elején röviden ismerteti a madarak rendszertanát. A továbbiakban a rendek, családok, alcsaládok és nemek keretén belül tárgyal minden honi fajról. Magyar és tudományos neveik mellett, népies neveiket is leírja, életmódjukat szemléletesen ismerteti. A kötet megjelenésekor szerzőjének neve ismert lett a külföldi szakmai körökben is. A monumentális munka 22 évi gyűjtés eredménye.

chernl

Közreműködött a tizenhét kötetes Naumann-féle “Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas” új kiadásának előkészítésében; majd Brehm: Az állatok világa(Tierleben) három, madarakkal foglalkozó kötetét fordította magyarra, s egészítette ki hazai adatokkal. Bekapcsolódott az állatvédelem, főként a madárvédelem munkájába. 1902-ben megalakította az Országos Állatvédő egyesület kőszegi fiókegyesületét. Az egyesület fő feladata a gyakorlati madárvédelem volt (Fészekodúk készítése, kihelyezése, madarak téli etetése).Még abban az évben – az amerikai “Day Birds” mintájára – megszervezte a “Madarak és Fák Napját” Kőszegen. Ő hozta létre a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályát, melynek első őre lett. Itt dolgozott 1908-tól 1912-ig, s ez idő alatt alakította ki az intézmény Vas megye madárvilágát bemutató preparátum-gyűjteményét.

1916-ban Herman Ottó halála után megbízták az Ornitológiai Központ vezetésével. 1918-ban állította össze a magyar birodalom madarainak névjegyzékét. Összeállítása még ma is fontos forrása a madártani szakmunkáknak.1919-ben a madártan és a madárvédelem terén kifejtett eredményes munkájának elismeréséül a Magyar Tanácsköztársaság Földművelésügyi Népbiztossága az Ornithológiai Központ vezetéséért kapott tiszteletdíját a kétszeresére emelte.

Sokéves gyűjtőmunkája során a lápokban, mocsarakban szerzett betegségek egészségi állapotát legyengítették. Egy fűtetlen vasúti kocsiban megfázott, tüdőgyulladás következtében 1922. február 21-én 57 éves korában Kőszegen elhunyt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.