Festetics Imre

Festetics Imre (1762. december 2. Simaság–1847. április 1. Kőszeg) tolnai gróf, császári és királyi kamarás, nagybirtokos, genetikus. Édesanyja Bossányi Júlia, első felesége Boronkay Krisztina (1791), majd Vízkeleti Borbála (1812). 1782-ben csatlakozott hadsereghez, a Levenehr könnyűlovas ezredben kapitányi rangban részt vett az utolsó török elleni harcokban. 1790-ben Bukarestnél megsebesült, ezért kérésére leszerelték. Bátyja, Festetics György a keszthelyi Georgikon, Európa egyik első felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményének alapítója.  Festetics Györggyel, örökösödési vitába keveredett. 1807-ben az országgyűlés határszéki választmányának tagjaként működött. Kőszegen és Kőszegpatyon élt.

A Festetics család birtokain különösen korán, már a 19. század első felében nemzetközi színvonalú törzskönyvi nyilvántartásokat vezettek. Az sem kizárt, hogy a birtokon folytak öröklődést elemző vizsgálatok. 1807 és 1828 között a Festetics-birtokon tudatos és tudományos igényű, főleg juhtenyésztői nemesítő munka folyt. Festetics Imre 1818-ban Kőszegpatyon tenyészállat-kiállítást szervezett, majd 1819-ben Brünnben közzé tette megfigyeléseit a természet genetikai törvényszerűségeiről. Gregor Mendel előtt felismerte az öröklés legfontosabb alapelveit, egyebek mellett, hogy az egészséges és erős állatok örökítik jellegzetes tulajdonságaikat, és hogy a nagyszülők azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaikétól, ismét megjelennek a következő nemzedékben. Felismerte a mutáció alapelvét. Elsőként használta szakirodalomban a genetika kifejezést, az állatok viselkedésére vonatkozó megfigyelései miatt az etológusok előfutárának tekinthető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.