Festetics György

Név: Festetics György, tolnai, gróf (1815. április 23. Bécs – 1883. febriár 12. Bécs)Kulcsszavak: királyi biztos, vasútvonal tervezet, miniszter, MTA igazgatósági tag

Névjegy: Jogi végzettséggel rendelkezik, de először katonai pályán helyezkedik el. 1849-ben leszerel és utána kezdi meg politikai pályafutását. Kőszeg város királyi biztosa, majd 1867. február 17-től a király személye körüli miniszterré nevezték ki. 1871-ben visszavonult és számos kitüntetést kapott az uralkodótól.

Anekdota: köszöntötte az 1865. évi kiállításon megjelenő Ferenc Józsefet

Foglalkozás: A király személye körüli miniszter, főudvarmester, a MTA igazgatósági tagja, Kőszeg szabad királyi város királyi biztosa

Vallás: római katolikus

Etnikum: magyar

Származás: gróf tolnai Festetics család

Apa: Festetics László

Anya: Josefine von Hohenzollern-Hechingen

Testvérek: harmadik gyermek

Gyerekek: három fiú: Tasziló, Jenő, Pál és egy lány: Georgina született

Házastárs:Erdődy Eugénia grófnő (1849)

Apa foglalkozása: Georgicon alapítója, várkapitány királyi és császári kamarás

Iskola: magántanuló, pozsonyi jogi egyetem

Végzettség: jog

Pozíció: Kőszag város királyi biztosa, király személye körüli miniszter

Pályakép: jogi tanulmányok, katonai pályafutása után királyi biztos, majd miniszter lett

Vagyon:

Társadalmi kapcsolatok: Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, belső titkos tanácsosi, koronaőri és főudvarmesteri

Konfliktus:

Földrajzi mozgás: Bécs, Kőszeg, Molnári (ma: Püspökmolnári)

Magánélet: Tasziló testvérével újraindította a keszthelyi Georgikont

Alkotás:

Emlékezet: Kőszeg városa indoklás néklül díszpolgárrá avatta

Lakhely:Chernel 10.

Narratíva: Bécsben született 1815 április 23-án. Magántanuló volt, jogi vizsgáját Pozsonyban végezte el. Pályáját a hadseregnél folytatta, ahonnan 1849-ben alezredesként szerelt le. 1856-ban egyik fő szervezője lett a Sopron-Kanizsa vasútvonalnak, amelynek a terveit ő terjesztette a bécsi minisztérium elé. 1860 decemberétől Vas vármegye főispáni helytartója és Kőszeg város királyi biztosa. 1861 novemberében lemondott megyei és városi királyi biztosi posztjáról. 1864-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökévé választották, ebben a pozícióban köszöntötte 1865. évi kiállításon megjelenő Ferenc Józsefet. Augusztus 23-án Zala vármegye főispáni székét foglalt el, amit a kiegyezésig megtartott. 1867. február 17-én az uralkodó személye körüli miniszterré nevezték ki. 1871. május 19-én nyugalomba vonult, és a Vas vármegyei Molnáriban töltötte idejét. Az uralkodó, tevékenységének elismeréseként, belső titkos tanácsosi, koronaőri és főudvarmesteri (1882) címekkel jutalmazta. 1857-ben a Szent István-rend lovag-, 1869-ben nagykeresztjét vehette át.1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának tagjává választották, elsősorban azért a munkásságáért, amit Tasziló testvérével a nagyapjuk által alapított keszthelyi gazdasági iskola, a Georgikon, 1865. november 3-án történt újraindításáért,majd az állam általi átvétele érdekében végzett. 1883. február 12-én Bécsben halt meg, Molnáriban temették el.

Irodalom:

Gróf Festetics György. = Vasárnapi Újság, 1865. 46. sz. 373-374. p.

Gróf Festetics György, 1815–1883. = Vasárnapi Újság, 1883. 7. sz. 101-102. p.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 3. köt. Bp., 1894. 446-448. hasáb.

Gróf Festetics György. = Vasárnapi Újság, 1865. 46. sz. 373. p.

(Söptei Imre munkája alapján)