Festetics György
Név: Festetics György, tolnai, gróf (1815. április 23. Bécs – 1883. febriár 12. Bécs)Kulcsszavak: királyi biztos, vasútvonal tervezet, miniszter, MTA igazgatósági tag
Névjegy: Jogi végzettséggel rendelkezik, de először katonai pályán helyezkedik el. 1849-ben leszerel és utána kezdi meg politikai pályafutását. Kőszeg város királyi biztosa, majd 1867. február 17-től a király személye körüli miniszterré nevezték ki. 1871-ben visszavonult és számos kitüntetést kapott az uralkodótól.
Anekdota: köszöntötte az 1865. évi kiállításon megjelenő Ferenc Józsefet
Foglalkozás: A király személye körüli miniszter, főudvarmester, a MTA igazgatósági tagja, Kőszeg szabad királyi város királyi biztosa
Vallás: római katolikus
Etnikum: magyar
Származás: gróf tolnai Festetics család
Apa: Festetics László
Anya: Josefine von Hohenzollern-Hechingen
Testvérek: harmadik gyermek
Gyerekek: három fiú: Tasziló, Jenő, Pál és egy lány: Georgina született
Házastárs:Erdődy Eugénia grófnő (1849)
Apa foglalkozása: Georgicon alapítója, várkapitány királyi és császári kamarás
Iskola: magántanuló, pozsonyi jogi egyetem
Végzettség: jog
Pozíció: Kőszag város királyi biztosa, király személye körüli miniszter
Pályakép: jogi tanulmányok, katonai pályafutása után királyi biztos, majd miniszter lett
Vagyon:
Társadalmi kapcsolatok: Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, belső titkos tanácsosi, koronaőri és főudvarmesteri
Konfliktus:
Földrajzi mozgás: Bécs, Kőszeg, Molnári (ma: Püspökmolnári)
Magánélet: Tasziló testvérével újraindította a keszthelyi Georgikont
Alkotás:
Emlékezet: Kőszeg városa indoklás néklül díszpolgárrá avatta
Lakhely:Chernel 10.
Narratíva: Bécsben született 1815 április 23-án. Magántanuló volt, jogi vizsgáját Pozsonyban végezte el. Pályáját a hadseregnél folytatta, ahonnan 1849-ben alezredesként szerelt le. 1856-ban egyik fő szervezője lett a Sopron-Kanizsa vasútvonalnak, amelynek a terveit ő terjesztette a bécsi minisztérium elé. 1860 decemberétől Vas vármegye főispáni helytartója és Kőszeg város királyi biztosa. 1861 novemberében lemondott megyei és városi királyi biztosi posztjáról. 1864-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökévé választották, ebben a pozícióban köszöntötte 1865. évi kiállításon megjelenő Ferenc Józsefet. Augusztus 23-án Zala vármegye főispáni székét foglalt el, amit a kiegyezésig megtartott. 1867. február 17-én az uralkodó személye körüli miniszterré nevezték ki. 1871. május 19-én nyugalomba vonult, és a Vas vármegyei Molnáriban töltötte idejét. Az uralkodó, tevékenységének elismeréseként, belső titkos tanácsosi, koronaőri és főudvarmesteri (1882) címekkel jutalmazta. 1857-ben a Szent István-rend lovag-, 1869-ben nagykeresztjét vehette át.1866-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának tagjává választották, elsősorban azért a munkásságáért, amit Tasziló testvérével a nagyapjuk által alapított keszthelyi gazdasági iskola, a Georgikon, 1865. november 3-án történt újraindításáért,majd az állam általi átvétele érdekében végzett. 1883. február 12-én Bécsben halt meg, Molnáriban temették el.
Irodalom:
Gróf Festetics György. = Vasárnapi Újság, 1865. 46. sz. 373-374. p.
Gróf Festetics György, 1815–1883. = Vasárnapi Újság, 1883. 7. sz. 101-102. p.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 3. köt. Bp., 1894. 446-448. hasáb.
Gróf Festetics György. = Vasárnapi Újság, 1865. 46. sz. 373. p.
(Söptei Imre munkája alapján)