Városábrázolás Fényes Elek munkáiban

fényes elek

Fényes Elek (1807 – 1876) földrajztudós hat kötetben megjelent műve a magyarországi leíró statisztika első jelentős munkája. 1831-től országjáró utazásai során gyűjtötte az népességre, mezőgazdaságra, földrajzi viszonyokra vonatkozó adatokat, munkája elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

A felmérés során Fényes számára a 19. század elején Lipszky János által készített térkép (1804 -1810) jelentett kiinduló pontot. Az itt szereplő információkat hasonlította össze saját gyűjtésének eredményeivel.   A népességszámra vonatkozó adatokat népösszeírások, illetve katolikus egyházi sematizmusok (névtárak) alapján állította össze. Az egyes kötetek megyénként ismertetik a korabeli Magyarországot, ezeknek részét képezi a városok, települések ismertetése. A Vas megyéről szóló fejezetben Kőszeg mint a megye egyetlen szabad királyi városa emelkedik ki. Kőszeg történelmének ismertetésében az 1532. évi ostrom kap hangsúlyos szerepet. A mezőgazdaság vonatkozásában a szőlőtermesztés (és borkészítés) mellett a „jóságáról közönségesen esmeretes” őszibarackot említi meg.

(Forrás: Fényes Elek breviárium. Budapest, 2007.)

 

Mo-Lipszky-1806

Lipszky János:

Magyarország és társországai teljes általános térképe

Fényes Elek: Magyarországnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, 6 kötet. Pest, 1836 -1840.

Kőszeg (Ginsium, Güns) Fekszik Sopron vármegye szélén, a Gyöngyös vize mellett, két hegyek közt egy igen kies vidéken. Mikor kezdetett építtetni az bizonytalan, de hogy a’ magyarok kijövetele után Henrich Bán, ’s annak fia János nádor ispány szállitották meg, az kitetszik I. Károlynak 1328-ban kiadott leveléből. 1336-ban ugyan ezen Károly megparancsolá a’ lakosoknak, hogy a lakhelyeket sánczokkal és árkokkal vegyék körül, ’s ezért 16 esztendőre minden adótól felszabadította őket, melly kiváltságot I. Lajos is megerősített 1343-ban. I. Ferdinánd pedig 1533-ban, kitüntetett vitézségéért mind szárazon, mind vizen a’ vámtól feloldotta. Ezenkivűl vannak a’ városnak a’ következő esztendőkről privilegiumai u.m. 1407, 1409, 1483, 1484, 1527, 1532, 1533, 1535, 1546, 1598, 1600, 1609, 1628, 1647, 1648, 1692, 1735, 1785. Királyi várossá 1649-ben lett.

1445-ben III. Fridrik császár megszálván elfoglalta; de Mátyás királytól rárohanás által visszavétetett, melly alkalommal a’ város sokat szenvedvén, a’ király 5 esztendőre minden adótól felmentette. De legnagyobb dicsőségére válik a városnak az 1532-iki vitézül kiállott török ostrom. Ugyanis a’ mondott esztendőben Soliman, mint Zápolyának pártfogója, Bécst, ’s avval együtt Német országot is megakarván hódítani: 300 ezer emberrel, ’s ugyan annyi ágyúval Fejérvárról megindúlt, ’s Pápán, Sárváron keresztül július 3-ikán Kőszeg falak alá érkezett. Ibrahim nagy vezér a’ várost mindjárt körül vétetvén, azt feladatni kérte: de a’ halhatatlan  vitéz lelkü Jurissich Miklós magát oltalmazni utolsó csepp vérig elszánta. Mellynél fogva Ibrahim mind a’ várat, mind a’ várost lövetni kezdetvén, az ejtett résekbe egyszerre ostromot parancsolt, hanem ámbár ez több ízben megújítatott, mindazáltal a’ vitéz magyaroktól mindannyiszor vissza veretett. Igy 25 napok alatt 19 véres ostromot állott ki a’ csüggedhetetlen Kőszeg. Melly szörnyű veszteségen a’ tábor bátorsága meg csüggedt; kivált minthogy az élelem szűk kezde lenni ’s végre Kőszeg alól iszonyú pusztítások közt eltakarodott. Az ostromlottak naplókönyvéből, melly a’ városi levéltárban szemlélhető, világos: hogy az egész városban, ’s várban nem volt több 1000 férjfinál, 1800 asszonynál, és 2300 gyermeknél. A férjfiak közül 418-an estek el. – 1621-ben a Bethlen seregei ostromolták, 1705-ben pedig a kuruczok felgyújtván a’ külvárosokat kiraboltatták; a’ mikor 120 lakos veszett el. 1739-ben a’ pestis nagy részét lakosainak elragadta. 1777-ben 29-dik nov. 200 ház égett le, a’ herczegi várral ’s a’ íg. ’Sigrainak 30 000 fra becsült könyvtárával együtt. 1778.27-dik mart. ismét 363 ház, ’s 17 csür lett hamuvá. 1809-ben 30-dik májustól 20-dik novemberig franczia seregek tanyáztak itt.

A’ város maga nem nagy, ’s csak 90 házakból áll; de a külső városokkal együtt 650 csinos, és többnyire kertekkel biró házat számlál. Nevezetesebb épületei: az igen régi kath.paroch. templom, a’ jesuiták’ volt szentegyháza és collegiuma, melly eltöröltetések után, elébb a piaristáknak, 1816-ban pedig a’ Benediktinusoknak adatott által: az evang. templom, a’ synagóga, a’ város északi végén a’ H. Eszterházy vára, mellyhez egész uradalom tartozik.  Nagy ékességére szolgál még a’ városnak a’ Szvetics Jakab cs.k. kamarás kertje; ugy szinte a’ szép kalvária.

A’ dunántuli kerületi törvényszék alapittatásától kezdve itt tartja üléseit. Továbbá van itt: egy kath. gymnasium, mellyben a’ Benediktinusok tanítanak; egy Kelcz és Adelfy névvel neveztetett convictus, normalis oskola, 2 polgári, 1 katonai ispotály; cs.k.só, harminczad és posta hivatalok; evang. grammaticalis oskola; valamint székhelye egy Brigadéros generalisnak, és egy lovas ezredbéli stabnak.

Lakosai 5757 lélekre, u.m. 3769 kath. 1885 evang. 12 reform. ’s 91 ’sidókra mennek, „s nyelvökre nézve nagyobb részt németek, kevesebb magyarok. Foglalatosságok: kézi mesterség, bor és gyümölcs termesztés, földmivelés, kereskedés, 112 posztósai jó közönséges posztót csinálnak, s jelenleg Horváth országban adják el.

Szántóföldje nem sok ugyan, de meglehetősen termékeny. Rétjei a Gyöngyös mentében jók. 4144 holdra terjedő erdeje ritkás, hanem pagonnyai sűrüek. Szőllőhegye nagy kiterjedésü, ’s igen jó, és erős bort terem; sőt melegebb esztendőkben aszú szőllőt is szür. Gyümölcse felette sok és jó. Gesztenyéje egész erdővel. Őszi baraczkja jóságáról közönségesen esmeretes.

Magistratusa: 1 biró, 1 polgármester, 10 tanácsbeli, 1 fő, 1 al-jegyző, 1 kapitány, az utóbb emlitett 3, egyszersmind tanácsbéliek szoktak lenni, 1 fő ügyvéd, 1 szószólló, 1 adószedő,1 kiadó, 1 árvák attya, 1 fő orvos és 60 választott polgár.

Portája: 6 1/9

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.