Történetek

A pestis betegség

A pestis betegség Fertőzött patkányokról a patkánybolha (mint köztesgazda) viszi át az embere. A pestist baktérium okozza, általában kiváltva a nyirokcsomók látványos duzzadását. A baktérium mérgei (toxinjai) vérmérgezést okoznak, és az immunrendszer bizonyos sejtjeiben szaporodnak, ami annak összeomlásához vezet. Az oltások csak átmeneti védelmet biztosítnak. A fertőzött beteget, amilyen gyorsan csak lehet, kombinált antibiotikum kezelésben […]

Zsidók Kőszegen

Zsidók Kőszegen Először a 14–16. században éltek zsidók a városban. Zsigmond király 1393-ban kiváltságokat adományozott a Gara-testvéreknek, így Kőszeg városa befogadhatott zsidó származású személyeket. Az efféle kiváltságok a középkorban mindig királyi fennhatóság alá tartoztak, a Magyar Királyság területén ugyanúgy, mint más európai államokban. Az uralkodó 1406. április 16-án megerősítette a kőszegi kiváltságokat, de a zsidók […]

Császárok Kőszegen

1893. szeptemberében Ferenc József, II.Vilmos és Albert szász király hadgyakorlatot tartottak Kőszegen.

A kőszegi zsidóság első betelepedése

A kőszegi zsidóság első betelepedése  Zsidók feltehetően már az ókorban is éltek Kőszegen és környékén, de a népvándorlás során, a Római Birodalom hanyatlásával eltűntek a területről, és csak jóval később, a középkorban találhatóak meg újra ezen a területen. Először a Dunántúlon, ezen belül is Vas vármegyében telepedtek le (Bernstein Béla: A zsidók története Vasmegyében. Magyar Zsidó […]

Városkép

Városkép: A várost körfallal vették körül. Ide tartozott a mély sáncárkokkal védett belváros, északról a sziget, régebbi nevén Hóstád, délről pedig a Magyar utca, régi nevén magyar Hóstád határolta. Összesen 915 házszámot tüntettek fel. A belváros utcái, a Városház tere, Uri utca, Bálház, Iskola utca. Szigeti külvárosban: Rózsa, Sziget, Gyöngyös, Pammer, Puskapor, Hegyalja, Lócson, Fürdő, […]

koszeg17. század

Tér reprezentáció

A 17. századi metszetek (Lelkes, 1960): A topografikus városkép a 17-18. században Európa szerte bevett módja a volttelepülések ábrázolásának. Ezeken a metszeteken az épületek elhelyezkedése nem feltétlenül alapul valós tapasztalatokon.

néni

Kádár-kori bűnügy

Gelenczei tevékenységének gerincét a rendőrnyomozó szerint a TSZ-ektől, egyéni termelőktől felvásárolt zöldségek és gyümölcsök üzemi konyhák felé történő eljuttatása jelentette. Ari József becslése szerint ez a teljes forgalmának 80%-át tette ki, ebből arra következtetett, hogy a kiskereskedői engedélyét felhasználva valójában nagykereskedői tevékenységet folytatott.