Kőszeg

A kőszegi zsidóság első betelepedése

A kőszegi zsidóság első betelepedése  Zsidók feltehetően már az ókorban is éltek Kőszegen és környékén, de a népvándorlás során, a Római Birodalom hanyatlásával eltűntek a területről, és csak jóval később, a középkorban találhatóak meg újra ezen a területen. Először a Dunántúlon, ezen belül is Vas vármegyében telepedtek le (Bernstein Béla: A zsidók története Vasmegyében. Magyar Zsidó […]

Városkép

Városkép: A várost körfallal vették körül. Ide tartozott a mély sáncárkokkal védett belváros, északról a sziget, régebbi nevén Hóstád, délről pedig a Magyar utca, régi nevén magyar Hóstád határolta. Összesen 915 házszámot tüntettek fel. A belváros utcái, a Városház tere, Uri utca, Bálház, Iskola utca. Szigeti külvárosban: Rózsa, Sziget, Gyöngyös, Pammer, Puskapor, Hegyalja, Lócson, Fürdő, […]

ifj. Hess Károly

ifj. Hess Károly:1854-1935. id. Carl Hess kezdte el az orgonaépítő mesterséget, Witek Borbála Máriával kötött házasságból született 1854. február 5-én Bécsben. Bécsben nősült, majd az 1900-as évek első felében Magyarországra költözött. Sopronban telepedett le. Kőszegen a Jókai utcában lakott, itt volt műhelye a Várkert 127.szám alatt. Jómódban élt. Volt autója. 1912 és 1913 táján csődbe […]

Halper János

Halper János: 1817-1888. az asztalos mesterséget könnyen megtanulta apja műhelyében. 23 éves volt amikor apja meghalt, de anyja vette át műhelyét, mert még nem tette meg a vándorutat. 1838 nyarán indult el vándorútjára, de legfontosabb állomása Klügel József műhelye volt.

Klügel Károly Sándor

Klügel Károly Sándor: 1824-1903. ifj.Klügel József három fia közül csak Károly Sándor élte meg a felnőttkort, vele kihalt a Klügel család. 29 évesen vette át apja műhelyét. Tagja volt az ipartestületnek Kőszegen. Károly apjától örököl házban lakott. Klügel Károly idején folyamatosan hanyatlott az orgonaépítő ipar. A központ áttevődött Szombathelyre.

Klügel József

Klügel József: 1745? /1754?-1812. Jetter János Jakab halála után Klügel József folytatta az orgonaépítést, három nemzedéken át űzték a mesterséget. Klügel alatt érte el tetőfokát Kőszegen a barokk orgonaépítés. Szülei is kőszegiek voltak.1787-ban polgárjogot kapott? 1789. február 4-én házasságot kötött a nála 9 évvel fiatalabb Szaltzer Katalin Anna Ceciliával. Tíz gyermekük született.

János Mihály

János Mihály: (fia) 1773-1817. Körmenden lett tanító, orgonista és kántor az evangélikus gyülekezetnél. Körmenden nősült meg, de 1806-ban visszaköltözött Kőszegre, ahol folytatta tanítói és orgonista tevékenységét az evangélikusoknál.

Jetter János Jakab

Jetter János Jakab: 1743-1787. Fiatalon költözött Ausztriából Kőszegre. 19 éves korában már Kőszegen dolgozott. 1771. június 7-én nyerte el a polgárjogot. Ezt követően megnősült Tschurcsin Mária Zsuzsannát vette feleségül. Öt fia és egy lánya született. 44 éves korában halt meg 1787.április 4-én.

Nykodém János

Nykodém János: az utolsó tornyos mester. 1800-1876. A tornyosok szerepét az 1840-ben alapult Hangász Egyesület veszi át.

Gaszner Lőrinc Teofil

Gaszner Lőrinc Teofil: első ismert tornyosmester Kőszegen,1723. augusztus 17-én nyert polgárjogot Kőszegen. A Polgárkönyv kiváló Tornyos Mesternek nevezi.

Schwartz II János

Schwartz II János: az előző fia,1653. táján született, 1673. aug 31én nyerte el a polgárjogot. Katalintól született fia  III.János asztalos volt, második feleségétől született fia ,Wutzer Rozáliától született fiú is  II.Kristóf is asztalos volt.

Schwartz Kristóf

Schwartz Kristóf: A 17.század első felében vándorolt be a család Kőszegre. A Schwartzok a Magy Hósdtádban laktak. A rokonság legtöbb férfi tagja asztalos volt, vagy ezzel rokon mesterséget folytatott. Schwartz János fia. 1665. táján született és 1685. január 15én kapott polgárjogot Kőszegen. 1685-ben megházasodott, elvette Friedl Magdolnát. Egy lányuk született Katalin, aki egy napos korában meghalt. […]

Festetics Imre

Festetics Imre tolnai gróf, császári és királyi kamarás, nagybirtokos, genetikus.

Vilmos Piers

Piers Vilmos hivatásos katona (őrnagy), botanikus, természetrajztanár

Schey Fülöp

Schey Fülöp (koromlai) báró (1798 Kőszeg–1891 Baden) kereskedő.

Ferenc Szluha

Szluha (ikladi) Ferenc, báró (1669, Holics–1729, Bécs)

Fügh Károly

Fügh Károly Kőszeg polgármestere 1878-1889-ig.

Kristóf Ágota

Kristóf Ágota, magyarországi származású, Kossuth-díjas frankofón írónő

Niczky család

A Niczky-család több kőszegi lakóház tulajdonosa is volt az évszázadok során.

Rájnis József és Kőszeg

A kőszegi születésű jezsuita költő a klasszicizáló magyar irodalom egyik megteremtőjeként tartja számon a magyar irodalomtörténet

Életképek

Útleírások a 19.század első felében

A divatlapok a 19. század első felének tipikus sajtóorgánumai voltak. A reformkor divatlapjai – bár minden számban közöltek képeket a korszak ruhakölteményeiről – annyiban azonban különböztek a napjainkban ismert divatlapoktól, hogy az öltözködésre vonatkozó tanácsoknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a szépirodalmi írások illetve a társas életre vonatkozó cikkek közlése. Az 1840-es években a divatlapok visszatérő […]

omm1

Városkép a Monarchiában

Az 1880-as években induló ismeretközlő sorozat a Monarchia valamennyi tájának bemutatását tűzte ki céljául.

Chernel_istvan

Chernel István

Kőszeg egyik leghíresebb lakója. Ornitológus. A történész Chernel Kálmán fia.

szvetics_jakab_2

Szvetics Jakab

Szvetics Jakab 1703-ban született Kőszegen. 1781-ben halt meg Iváncon. Királyi személynökként Kőszeg egyik leghíresebb lakójaként tartják számon.

koszeg17. század

Tér reprezentáció

A 17. századi metszetek (Lelkes, 1960): A topografikus városkép a 17-18. században Európa szerte bevett módja a volttelepülések ábrázolásának. Ezeken a metszeteken az épületek elhelyezkedése nem feltétlenül alapul valós tapasztalatokon.

néni

Kádár-kori bűnügy

Gelenczei tevékenységének gerincét a rendőrnyomozó szerint a TSZ-ektől, egyéni termelőktől felvásárolt zöldségek és gyümölcsök üzemi konyhák felé történő eljuttatása jelentette. Ari József becslése szerint ez a teljes forgalmának 80%-át tette ki, ebből arra következtetett, hogy a kiskereskedői engedélyét felhasználva valójában nagykereskedői tevékenységet folytatott.

matyas-gombossy

Gombossy Mátyás

Mátyás Gombossy (Inwohner) was chief notaryman in Kőszeg (1649-1652), member of the council (1649-1658), chief judge in 1654, and the first member of the parliament of the city.{:}{:hu}Gombossy Mátyás (Inwohner,(lakó) a Gombossy család, Pál és János személyében, 1615. szeptember 2-án kapta nemesi levelét II. Mátyástól Prága városában.

Karsai Szűcs György

Karsai Szűcs György (1648) neve megtalálható az egyházi anyakönyvekben, és az adófizető polgárok névsorában.

Veres Balázs

1580. májusában készítette el végrendeletét.

Veres Antal

Veres Antal (és Veres Balázs) 157 és 1586 között birtokolták a Táblaház utca 7. számú házat.