Épületek

Kőszegi bencés tanárok és diákok Rimely Miklós János (1797-1865) pannonhalmi főapát Guzmics Izidor (1786-1839) bencés szerzetes, író, nyelvész, teológus Rákosi Jenő (1842-1929) író, újságíró Szabadváry Ferenc (1923-2006) kémikus Almásy László (1895-1951) Afrika-kutató, pilóta Chernel István (1865-1922) ornitológus Chernel Miklós Chernel Kálmán (1822-1891) helytörténész, ügyvéd Freh Alfonz Sándor (1832-1918) természetrajz tanár Sólymos Szilveszter László (1920-2006) paptanár […]

EGYMI – Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

EGYMI – Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Katonai Alreál „Ha jól emlékszem, szeptember harmadika volt. Délelőtt átestünk egy hevenyészett jellegű felvételi vizsgán; a főbejárat előtti sétányon, a szökőkútnál elbúcsúztunk szüleinktől vagy kísérőinktől; egyenruhát kaptunk a padláson, egy polgári ruhás borbély nullásgéppel kopaszra nyírta szőke-barna fejünket, s ebédutántól kezdve tétlenül tengtünk-lengtünk az egyik hálóteremben. Sütött a nap”.   Az idézet Ottlik Iskola a […]

Chernel utca 18.

Chernel utca 18.

A kőszegi belváros egyetlen szecessziós épülete. Szemző Sándor ügyvéd megbízásából készült az 1910-es évek végén, később Reményi Ferenc tulajdonában élt, aki haláláig használta. Reményi katonatisztként Kőszegre volnult, a katonai alreál is kolában is tanított, fiatal tisztként világkörüli útjára elkísérte Ferenc Ferdinánd trónörököst.

Chernel utca 14.

Chernel utca 14.

Az utcát 1896-ban a honfoglalás 1000. évfordulójának helyi megemlékezése kapcsán nevezték el Chernel Kálmánról. Ez utóbbi eseményről a helyben megjelenő szépirodalmi, társadalmi hetilap, a Kőszeg és Vidéke is megemlékezett

Pestis oszlop

Pestis oszlop

Pestis oszlop Kőszeg kiemelkedő köztéri szobra, felállítását 1710 novemberében, a pestisjárványtól való megszabadulás iránti hála kifejezéseként határozta el a városi szenátus. A szobor, más néven pestis oszlop közel három évig készült, 1713 októbere óta áll a helyén, a mai Jézus Szíve templom előtti Fő téren (régebbi nevén Piac tér).   Egy öntudatos kőfaragó A szobor […]

Jurisics tér 7.

Jurisics tér 7.

Sgraffitós-ház. Az épület a XVI. században épült reneszánsz stílusban, beépítése L alakú, zárt sorú. Az épület helyén egykor agyagfalú, faszerkezetű ház állt. Ennek lebontását követően a XV. század végé, XVI. század elején kőből és téglából épület földszintes volt.

Rájnis utca 3.

Rájnis utca 3.

Az épületről Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától és az egykor előtte […]

Zsinagóga (Várkör 38.)

Zsinagóga (Várkör 38.)

Zsinagóga (Várkör 38.) A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban, 1859-ben vette használatba a helyi közösség. Az építéshez szükséges összeget a város egyik leggazdagabb polgára, a terménykereskedő Schey Fülöp biztosította. Az épület különleges, egyedi kiképzése eltér a zsinagógák többségétől. Az épületegyüttes zártsorú telken áll, a bejárattól rövid úton lehet eljutni a telek végében, a bejárattal szemben […]

Jézus Szíve plébániatemplom

Jézus Szíve plébániatemplom

Jézus Szíve templom (1892–94)   Templom megfelelő környezetben A templom a Várkör és a Fő tér torkolatában áll, felépítéséhez három épületet kellett elbontani: az egykori közkedvelt Korona vendéglőt és két lakóházat. A város egy különlegesen szép fekvésű részére esett a választás, az enyhén lejtős terület hátterében a hegyek láthatóak, ami kiemeli az impozáns templomépületet: a […]

Jurisics tér 8.

Jurisics tér 8.

Hazánkban az egyetlen olyan épület, amely megőrizte eredeti funkciói. A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876 között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, ami 1876-os reformtól 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott.

Jurisics tér 14.

Jurisics tér 14.

Ambrózy-ház. Az épület egyike a város legrégebbi , középkori emeletes lakóházainak. Feltételezhető, hogy két vagy három lakóház egyesítésével, a középkori gótikus részletek felhasználásával épült, késő reneszánsz stílusban a XVI. század végén. Barokk stílusú átalakítás a a XVIII. században történt.

Jurisics tér 12.

Jurisics tér 12.

Az L alaprajzú épület a XIV- XV. században épült. Többszöri átépítés eredménye a mai barokk kinézete. A város 1800-ban vásárolta meg a házat Lada Annától, a katolikus plébánia részére.

Jurisics tér 10.

Jurisics tér 10.

Meskó-ház. XV. század végén vagy a XVI. század elején épült gótikus eredetű lakóház, ezt a mai is látható épületrészek igazolják. Jelenlegi kinézetét a XVIII. századi átépítésekor nyerte el.

Jurisics tér 11.

Jurisics tér 11.

Késő középkori földszintes házból lett barokk stílusú emeletes patikaház a XVIII. század második felében. A patika épülete a XVIII. század első felében a Szarka, majd a Csekonics családé volt. 1766-ban vásárolta meg Mikos Károly vendéglős, jó évtizedig működtette itt az Arany Angyalhoz nevű vendéglőt.

Jurisics tér 4-6.

Jurisics tér 4-6.

Az épületet a XVII. században építették, amikor a magyar főurak és nemesek kezdtek beköltözni a városba. Nádasdy (III.) Tamás vette meg, de ritkán tartózkodott itt.

Jurisics tér 2.

Jurisics tér 2.

Lábasház. 1774-ben épült a barokk stílusú lakóház, a Felvidéken szokásos építési stílus mintájára. Sopronban és Pápán is található hasonló ház.