Emberek

A Jézus Szíve, 1930-as évek

Major János

Major János (1840–1899): Griller halálát követően, 28 éves korában vette át a plébánosi hivatalt. Apja, Major János szilágyi tanító. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1865-ben szentelték pappá, nyolc hónap kivételével az egész életét Kőszeg szolgálatában töltötte. Major folytatta Győri János misszióját. A Szent Imre templom befogadó képessége mindössze ezer fő volt, előfordult, hogy a hívek nem […]

Kincs István

Kincs István (1867–1942) Felsőőrött született 1867-ben és Kőszegen halt meg 1942-ben (sokat mondó évszámok), a régi Vas vármegye szülöttje volt és a csonka haza csonka kis megyéje vett tőle végbúcsút. Szombathelyen volt kispap, itt is szentelték föl, s 1895-ben került abba a városba, ahol végleg le is telepedett. Otthona lett ez a kis világ – […]

Székely László

Székely László (1894–1955) „Lelkem szikla” – írja Székely László apátplébános egyik versében. S valóban, személyében egy hitéhez, az emberiességhez, híveihez és az egyetemes magyar kultúrához a végletekig hű apátplébánost kapott a kőszegi katolikus közösség 1938-ban, Kincs István nyugalomba vonulása után. Székely László budapesti iparos család gyermekeként született 1894. december 24-én, abban az évben, amikor a […]

Tatay Sándor

Tatay Sándor (1910–1991)   A kőszegi grafológuskaland csak egy kisebb epizódja volt annak a kalandsorozatnak, ami Tatay Sándor életét jellemezte. A bakonytamási evangélikus lelkész fia alig 23 esztendősen érkezett a városba: ezt megelőzően – ahogy egy interjúban meséli – „világgá ment”. Egy fillér nélkül, gyalog, Ausztrián, Németországon, Dél-Franciaországon keresztül Spanyolországig jutott. Bertha Bulcsút idézzük – […]

Séllyey Elek

(1788. november 8. Alsópusztakovec, ma: Donji Pustakovec, Horvátország – 1850. május 17 Söjtör

Zichy-Ferraris Bódog

(1810. november 20. Bécs – 1885. szeptember 8. Baranya megyei Szilvás vagy Ugocsa megyei Nagyszőllős (ma Vinogradov, Ukrajna)

Zarka János

Zarka János, lukafalvi (1804. december 15. Csomaháza (ma Meggyeskocsávi része) – 1856. október 8. Nagykölked)

Takáts Gábor

(1787. július 9. Meszlen – 1861. január 25. Kőszeg)

Horváth Dávid

(1790. június 30. Perenye – 1840. március 7. Perenye)

Kohn Lajos

1928-ban a kőszegi hitközség pénztárnoka, 1942-ben a kőszegi munkaszolgálatosok mentora

Adler Manó

a kőszegi bencés gimnázium padjai közül vonult be a seregbe 1917-ben

Kopfstein Lipót

a Kereskedelmi Körben munkásbiztosításról és a szociális biztonság fontosságáról beszélt 1912-ben

Kopfstein Bernát

1910 táján házat vásárolt Kőszegen, hogy üzletet nyithasson benne

Lőw Babette

eszközöket adományozott a kőszegi zsinagógának

Hacker Samu

Lakompakból költözött Kőszegre az 1900-as évek elején

ifj. Hess Károly

ifj. Hess Károly:1854-1935. id. Carl Hess kezdte el az orgonaépítő mesterséget, Witek Borbála Máriával kötött házasságból született 1854. február 5-én Bécsben. Bécsben nősült, majd az 1900-as évek első felében Magyarországra költözött. Sopronban telepedett le. Kőszegen a Jókai utcában lakott, itt volt műhelye a Várkert 127.szám alatt. Jómódban élt. Volt autója. 1912 és 1913 táján csődbe […]

Halper János

Halper János: 1817-1888. az asztalos mesterséget könnyen megtanulta apja műhelyében. 23 éves volt amikor apja meghalt, de anyja vette át műhelyét, mert még nem tette meg a vándorutat. 1838 nyarán indult el vándorútjára, de legfontosabb állomása Klügel József műhelye volt.

Klügel Károly Sándor

Klügel Károly Sándor: 1824-1903. ifj.Klügel József három fia közül csak Károly Sándor élte meg a felnőttkort, vele kihalt a Klügel család. 29 évesen vette át apja műhelyét. Tagja volt az ipartestületnek Kőszegen. Károly apjától örököl házban lakott. Klügel Károly idején folyamatosan hanyatlott az orgonaépítő ipar. A központ áttevődött Szombathelyre.

Klügel József

Klügel József: 1745? /1754?-1812. Jetter János Jakab halála után Klügel József folytatta az orgonaépítést, három nemzedéken át űzték a mesterséget. Klügel alatt érte el tetőfokát Kőszegen a barokk orgonaépítés. Szülei is kőszegiek voltak.1787-ban polgárjogot kapott? 1789. február 4-én házasságot kötött a nála 9 évvel fiatalabb Szaltzer Katalin Anna Ceciliával. Tíz gyermekük született.

János Mihály

János Mihály: (fia) 1773-1817. Körmenden lett tanító, orgonista és kántor az evangélikus gyülekezetnél. Körmenden nősült meg, de 1806-ban visszaköltözött Kőszegre, ahol folytatta tanítói és orgonista tevékenységét az evangélikusoknál.

Jetter János Jakab

Jetter János Jakab: 1743-1787. Fiatalon költözött Ausztriából Kőszegre. 19 éves korában már Kőszegen dolgozott. 1771. június 7-én nyerte el a polgárjogot. Ezt követően megnősült Tschurcsin Mária Zsuzsannát vette feleségül. Öt fia és egy lánya született. 44 éves korában halt meg 1787.április 4-én.

Nykodém János

Nykodém János: az utolsó tornyos mester. 1800-1876. A tornyosok szerepét az 1840-ben alapult Hangász Egyesület veszi át.

Gaszner Lőrinc Teofil

Gaszner Lőrinc Teofil: első ismert tornyosmester Kőszegen,1723. augusztus 17-én nyert polgárjogot Kőszegen. A Polgárkönyv kiváló Tornyos Mesternek nevezi.

Schwartz II János

Schwartz II János: az előző fia,1653. táján született, 1673. aug 31én nyerte el a polgárjogot. Katalintól született fia  III.János asztalos volt, második feleségétől született fia ,Wutzer Rozáliától született fiú is  II.Kristóf is asztalos volt.

Schwartz Kristóf

Schwartz Kristóf: A 17.század első felében vándorolt be a család Kőszegre. A Schwartzok a Magy Hósdtádban laktak. A rokonság legtöbb férfi tagja asztalos volt, vagy ezzel rokon mesterséget folytatott. Schwartz János fia. 1665. táján született és 1685. január 15én kapott polgárjogot Kőszegen. 1685-ben megházasodott, elvette Friedl Magdolnát. Egy lányuk született Katalin, aki egy napos korában meghalt. […]

Festetics Imre

Festetics Imre tolnai gróf, császári és királyi kamarás, nagybirtokos, genetikus.

Vilmos Piers

Piers Vilmos hivatásos katona (őrnagy), botanikus, természetrajztanár

Schey Fülöp

Schey Fülöp (koromlai) báró (1798 Kőszeg–1891 Baden) kereskedő.