Kőszeg

Chernel utca 10.

A városlakók által jól ismert Chernel vagy Festetics palota.

Chernel utca 14.

Az utcát 1896-ban a honfoglalás 1000. évfordulójának helyi megemlékezése kapcsán nevezték el Chernel Kálmánról. Ez utóbbi eseményről a helyben megjelenő szépirodalmi, társadalmi hetilap, a Kőszeg és Vidéke is megemlékezett

Chernel utca 16.

Öreg-bástya, vagy Zwinger, napjainkban az ISES kutatóközpont részét képezi az épület.

Pestis oszlop

Pestis oszlop Kőszeg kiemelkedő köztéri szobra, felállítását 1710 novemberében, a pestisjárványtól való megszabadulás iránti hála kifejezéseként határozta el a városi szenátus. A szobor, más néven pestis oszlop közel három évig készült, 1713 októbere óta áll a helyén, a mai Jézus Szíve templom előtti Fő téren (régebbi nevén Piac tér).   Egy öntudatos kőfaragó A szobor […]

Jurisics tér 7.

Sgraffitós-ház. Az épület a XVI. században épült reneszánsz stílusban, beépítése L alakú, zárt sorú. Az épület helyén egykor agyagfalú, faszerkezetű ház állt. Ennek lebontását követően a XV. század végé, XVI. század elején kőből és téglából épület földszintes volt.

Rájnis utca 3.

Az épületről Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától és az egykor előtte […]

Chernel utca 8.

A ház a Fügh család tulajdonában állt évszázadokig.

A pestis betegség

A pestis betegség Fertőzött patkányokról a patkánybolha (mint köztesgazda) viszi át az embere. A pestist baktérium okozza, általában kiváltva a nyirokcsomók látványos duzzadását. A baktérium mérgei (toxinjai) vérmérgezést okoznak, és az immunrendszer bizonyos sejtjeiben szaporodnak, ami annak összeomlásához vezet. Az oltások csak átmeneti védelmet biztosítnak. A fertőzött beteget, amilyen gyorsan csak lehet, kombinált antibiotikum kezelésben […]

Zsidók Kőszegen

Zsidók Kőszegen Először a 14–16. században éltek zsidók a városban. Zsigmond király 1393-ban kiváltságokat adományozott a Gara-testvéreknek, így Kőszeg városa befogadhatott zsidó származású személyeket. Az efféle kiváltságok a középkorban mindig királyi fennhatóság alá tartoztak, a Magyar Királyság területén ugyanúgy, mint más európai államokban. Az uralkodó 1406. április 16-án megerősítette a kőszegi kiváltságokat, de a zsidók […]

Zsinagóga (Várkör 38.)

Zsinagóga (Várkör 38.) A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban, 1859-ben vette használatba a helyi közösség. Az építéshez szükséges összeget a város egyik leggazdagabb polgára, a terménykereskedő Schey Fülöp biztosította. Az épület különleges, egyedi kiképzése eltér a zsinagógák többségétől. Az épületegyüttes zártsorú telken áll, a bejárattól rövid úton lehet eljutni a telek végében, a bejárattal szemben […]

Jézus Szíve plébániatemplom

Jézus Szíve templom (1892–94)   Templom megfelelő környezetben A templom a Várkör és a Fő tér torkolatában áll, felépítéséhez három épületet kellett elbontani: az egykori közkedvelt Korona vendéglőt és két lakóházat. A város egy különlegesen szép fekvésű részére esett a választás, az enyhén lejtős terület hátterében a hegyek láthatóak, ami kiemeli az impozáns templomépületet: a […]

A Jézus Szíve, 1930-as évek

Major János

Major János (1840–1899): Griller halálát követően, 28 éves korában vette át a plébánosi hivatalt. Apja, Major János szilágyi tanító. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1865-ben szentelték pappá, nyolc hónap kivételével az egész életét Kőszeg szolgálatában töltötte. Major folytatta Győri János misszióját. A Szent Imre templom befogadó képessége mindössze ezer fő volt, előfordult, hogy a hívek nem […]

Kincs István

Kincs István (1867–1942) Felsőőrött született 1867-ben és Kőszegen halt meg 1942-ben (sokat mondó évszámok), a régi Vas vármegye szülöttje volt és a csonka haza csonka kis megyéje vett tőle végbúcsút. Szombathelyen volt kispap, itt is szentelték föl, s 1895-ben került abba a városba, ahol végleg le is telepedett. Otthona lett ez a kis világ – […]

Székely László

Székely László (1894–1955) „Lelkem szikla” – írja Székely László apátplébános egyik versében. S valóban, személyében egy hitéhez, az emberiességhez, híveihez és az egyetemes magyar kultúrához a végletekig hű apátplébánost kapott a kőszegi katolikus közösség 1938-ban, Kincs István nyugalomba vonulása után. Székely László budapesti iparos család gyermekeként született 1894. december 24-én, abban az évben, amikor a […]

Jurisics tér 8.

Hazánkban az egyetlen olyan épület, amely megőrizte eredeti funkciói. A Stadthaus vagy szenátusház az 1328-1876 között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, ami 1876-os reformtól 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott.

Jurisics tér 14.

Ambrózy-ház. Az épület egyike a város legrégebbi , középkori emeletes lakóházainak. Feltételezhető, hogy két vagy három lakóház egyesítésével, a középkori gótikus részletek felhasználásával épült, késő reneszánsz stílusban a XVI. század végén. Barokk stílusú átalakítás a a XVIII. században történt.

Jurisics tér 12.

Az L alaprajzú épület a XIV- XV. században épült. Többszöri átépítés eredménye a mai barokk kinézete. A város 1800-ban vásárolta meg a házat Lada Annától, a katolikus plébánia részére.

Jurisics tér 10.

Meskó-ház. XV. század végén vagy a XVI. század elején épült gótikus eredetű lakóház, ezt a mai is látható épületrészek igazolják. Jelenlegi kinézetét a XVIII. századi átépítésekor nyerte el.

Jurisics tér 11.

Késő középkori földszintes házból lett barokk stílusú emeletes patikaház a XVIII. század második felében. A patika épülete a XVIII. század első felében a Szarka, majd a Csekonics családé volt. 1766-ban vásárolta meg Mikos Károly vendéglős, jó évtizedig működtette itt az Arany Angyalhoz nevű vendéglőt.

Chernel utca 1.

Az egykori Seybold-ház állt a Chernel utca 1. helyén korábban.

Jurisics tér 4-6.

Az épületet a XVII. században építették, amikor a magyar főurak és nemesek kezdtek beköltözni a városba. Nádasdy (III.) Tamás vette meg, de ritkán tartózkodott itt.

Jurisics tér 2.

Lábasház. 1774-ben épült a barokk stílusú lakóház, a Felvidéken szokásos építési stílus mintájára. Sopronban és Pápán is található hasonló ház.

Jurisics tér 15.

XVIII. századi eredetű barokk stílusban épült a lakóház. A Hericz család tulajdonában állt hosszabb ideig a ház. Az átalakítások során eredeti stílusjegyei eltűntek. A szomszédos Jurisics tér 13. számú épülettel együtt zárja le a tér keleti oldalát.

Jurisics tér 13.

Csekonics-ház. Az egyemeletes lakóépület barokk stílusban épült a XVIII. században, az 1830-as átalakítás során nyerte el homlokzata klasszicista jellegét. Kapuján gótikus jellegű lőrésszerű nyílások találhatóak.

Jurisics tér 9.

Batthyányi-ház. Egyemeletes lakóépület. A XVI. század második felében épült kora barokk stílusban. Sgraffitos díszítésű a homlokzata, ma vakolt kváderes díszítésű a homlokzata, ami a XVI. századi állapotot tükrözi.

Jurisics tér 5.

Reneszánsz stílusban a XV. században épült lakóház. Az épület reneszánsz stílusú részei a XVI. században épületek. A házat az évszázadok folyamán többször átépítették. Földszintjén, a lakáson kívül, egy utcáról nyíló üzlet is volt. Az emeletei helyiség lehetett a fogadó szoba, ami elengedhetetlenül szükséges volt a tisztségviselő polgároknak.

Jurisics tér 3.

Palocsay-ház. A XVII. században épült egyemeletes lakóház, barokk stílusú. Jelenlegi homlokzatát a XIX. századi átalakításakor nyerte el. 1962-ben újították fel. Az épület a kőszegi bíró dinasztiáról kapta a nevét. Palocsay János 1747-1748-ban. Palocsay Antal 1790-ben töltötte be a városbírói hivatalt. Az épület jelenleg is magántulajdonban van.

Jurisics tér 1.

Szvetics-ház. A ház XVII. században épült kora barokk stílusban az egyemeletes lakóház. A Szvetics család tulajdonában állt. A Szvetics család tagjai hosszabb ideig viseltek bírói hivatalt a városban. Az épületet a XVIII. században átépítették, ennek ellenére barokk jellegét megőrizte. Az ablakok egyszerű keretezésűek. A lakóház mai formáját 1964-ben nyerte el.

Tatay Sándor

Tatay Sándor (1910–1991)   A kőszegi grafológuskaland csak egy kisebb epizódja volt annak a kalandsorozatnak, ami Tatay Sándor életét jellemezte. A bakonytamási evangélikus lelkész fia alig 23 esztendősen érkezett a városba: ezt megelőzően – ahogy egy interjúban meséli – „világgá ment”. Egy fillér nélkül, gyalog, Ausztrián, Németországon, Dél-Franciaországon keresztül Spanyolországig jutott. Bertha Bulcsút idézzük – […]

Séllyey Elek

(1788. november 8. Alsópusztakovec, ma: Donji Pustakovec, Horvátország – 1850. május 17 Söjtör

Zichy-Ferraris Bódog

(1810. november 20. Bécs – 1885. szeptember 8. Baranya megyei Szilvás vagy Ugocsa megyei Nagyszőllős (ma Vinogradov, Ukrajna)

Zarka János

Zarka János, lukafalvi (1804. december 15. Csomaháza (ma Meggyeskocsávi része) – 1856. október 8. Nagykölked)

Takáts Gábor

(1787. július 9. Meszlen – 1861. január 25. Kőszeg)

Horváth Dávid

(1790. június 30. Perenye – 1840. március 7. Perenye)

Császárok Kőszegen

1893. szeptemberében Ferenc József, II.Vilmos és Albert szász király hadgyakorlatot tartottak Kőszegen.

Kohn Lajos

1928-ban a kőszegi hitközség pénztárnoka, 1942-ben a kőszegi munkaszolgálatosok mentora

Adler Manó

a kőszegi bencés gimnázium padjai közül vonult be a seregbe 1917-ben

Kopfstein Lipót

a Kereskedelmi Körben munkásbiztosításról és a szociális biztonság fontosságáról beszélt 1912-ben

Kopfstein Bernát

1910 táján házat vásárolt Kőszegen, hogy üzletet nyithasson benne

Lőw Babette

eszközöket adományozott a kőszegi zsinagógának

Hacker Samu

Lakompakból költözött Kőszegre az 1900-as évek elején