Kristóf Ágota

Kristóf Ágota

Kristóf Ágota, magyarországi származású, Kossuth-díjas frankofón írónő.1935. október 30-án született Csikvándon. Gyermekéveit Csikvándon töltötte családjával. Két testvére, Jenő és Attila, utóbbi krimi író. Kilenc éves korában költöztek a családjával Kőszegre. Apját az 1940-es években börtönbe zárták. A család szétszakadt. A kislány egy szombathelyi bentlakásos iskolába került. 1956-ban pár hónapos gyermekével és férjével Svájcba emigrált. Neuchâtelben telepedtek le családjával. Gyári munkásnak állt, hogy megtudjon élni, időközben elvált. Analfabéta című önéletrajzi kisregényében írja le élete ezen nehéz időszakát. Második férjétől két gyermeke született. Kőszegen töltött gyermekkorának emléke művészi hagyatékában is nyomot hagyott. Színdarabokat írt, versei jelentek meg. nagy-fuzet-r1986-ban jelent meg első regénye a franciául írt A nagy füzet (Le Grand Cahier). A regény világsiker lett A nagy füzet (Le Grand Cahier) című műve (majd folytatásai: A bizonyíték (La Preuve), A harmadik hazugság (Le Troisième mensonge)) révén vált nemzetközileg elismert írónővé. A francia nyelven írt regénysorozat helyszíne a meg nem nevezett „kisváros”, illetve „K. város.” A névtelenség, a konkrét megnevezés hiányának ellenére a köztudatban a Trilógia mégis Kőszeghez kötődik –a regényekben felismerhetőek a város helyszínei, épületei, A nagy füzetből készített filmadaptáció jeleneteinek nagy részét szintén Kőszegen forgatták. Az írónő Petőcz Andrásnak és a Litera –nak adott interjújában beszélt a gyermekkor tapasztalatai és művei közötti kapcsolatról. Az egyes események emléke mellett a később Svájcban megtapasztalt nyelvi és kulturális elszigeteltség is megjelenik a művekben:

„Több mint harminc éve beszélek, húsz éve írok is franciául, de még mindig nem ismerem. Nem beszélem hiba nélkül, és csak a szótár gyakori használatával tudok rajta helyesen írni. Ezért hívom a francia nyelvet is ellenséges nyelvnek. És van még egy oka, amiért így hívom, és ez az utóbbi súlyosabb. Ez a nyelv az, amelyik folyamatosan gyilkolja az anyanyelvemet.”  (Analfabéta, 30. Palatinus Kiadó 2007.)

Azt akartam megírni, hogy a Jenő bátyámmal, hogyan éltük át a háborút Kőszegen. Eleinte úgy kezdtem el írni a regényt, hogy a bátyám meg én voltunk az elbeszélők, de ez olyan nehézkesen hangzott franciául, hogy énmeg ő, hogy aztán összetettem őket, és csináltam belőle mi-t, ami franciául nous, és így nem kellett bejelenteni, hogy ki beszél. Aztán így lett ebből ez a stílus” (forrás: http://www.litera.hu/hirek/agota-kristof-sosem-tudjuk-teljesen-kifejezni-amit-elgondoltunk)

 

 Kristóf Ágotát Neuchâtelben, Svájcban  2011. július 27-én érte a halál. Kérésére Kőszegen helyezték örök nyugalomra.


Vélemény, hozzászólás?