A pestis betegség

A pestis betegség

Fertőzött patkányokról a patkánybolha (mint köztesgazda) viszi át az embere. A pestist baktérium okozza, általában kiváltva a nyirokcsomók látványos duzzadását. A baktérium mérgei (toxinjai) vérmérgezést okoznak, és az immunrendszer bizonyos sejtjeiben szaporodnak, ami annak összeomlásához vezet. Az oltások csak átmeneti védelmet biztosítnak. A fertőzött beteget, amilyen gyorsan csak lehet, kombinált antibiotikum kezelésben kell részesíteni. A járványok leghatékonyabb megelőzője a karantén, amelyet a Velencei Köztársaságban alkalmaztak rendszeresen. A pestis ma is biológiai fegyvernek számít. Feltételezések szerint legkorábban a tatárok vetették be, akik a genovaiak által védett krími Kaffa városába pestisben meghalt katonák tetemeit lőtték be katapulttal 1346-ban. A kórt a menekülő lakosság vitte magával Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be. Így kezdődött az első pusztító járvány az európai kontinensen. A pestis egyik híres magyar áldozata Hunyadi János, aki Nándorfehérvárban 1456. augusztus 11-én halt meg.

 

Szathmáry Eörs

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.