A kőszegi zsidóság első betelepedése

A kőszegi zsidóság első betelepedése 
Zsidók feltehetően már az ókorban is éltek Kőszegen és környékén, de a népvándorlás során, a Római Birodalom hanyatlásával eltűntek a területről, és csak jóval később, a középkorban találhatóak meg újra ezen a területen. Először a Dunántúlon, ezen belül is Vas vármegyében telepedtek le (Bernstein Béla: A zsidók története Vasmegyében. Magyar Zsidó Szemle XXIX. 1912/4.) A szomszédos Sopron a magyarországi zsidóság egyik legkorábbi központja.

A zsidók kőszegi beköltözésének jogi hátterét Zsigmond király adománylevele biztosította. Az 1373. július 24-én kelt okirat szerint az uralkodó Kőszeg várát és városát Garai Miklós macsói bánnak (később nádor) és testvérének, Jánosnak adta, és egyben megengedte a zsidók betelepedését.

„Vasmegyei Kőszeg nevű városkába Némethonból, Csehországból, vagy a Külföldről bárhonnan érkező zsidó befogadni, ott megtelepíteni, tartani és bírni őket vallási és törvényes szokásaikban megőrizni, megadóztatni és fölöttük tetszés szerint rendelkezni, szabad és korlátlan hatalommal bírjanak, úgy hogy ezek felett sem a  tárnokmesternek, se a kincstárosnak de még a zsidók bírájának sem lehet intézkedési joga” (Magyar Zsidó Oklevéltár I. Budapest, 1903. 106–107. idézi Harsányi László: A kőszegi zsidók. Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Budapest, 1974. 8.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.