Schey Fülöp

Schey Fülöp (koromlai) báró (1798 Kőszeg–1891 Baden) kereskedő. Gazdag, ortodox zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Lakenbach nagykanizsai hitközségi elnök lányát, Franciskát vette feleségül. Gyermeke nem született, így királyi engedéllyel rangját unokaöccsére ruházta át. A lovagi rangot is unokaöccsei, Schey Frigyes báró, Schey Károly lovag és Schey Fülöp báró örökölték.

Schey Fülöp apját követve állt kereskedőnek. A magas adófizetők közé tartozott 1831-ben, 1834-ben szintén első osztályú kereskedővé minősítették. Saját szőlőbirtokkal rendelkezett. A szabadságharcban a jómódú terménykereskedő nem vett részt, mert túlkorosnak minősült, ráadásul császárpárti volt. A hadi ellátásban a császári csapatokat támogatta. A szabadságharc után adományokat juttatott a városnak.

A 19. századi Kőszeg „legnagyobb jótevője volt, ki alapítványaival, írta be nevét a város történetébe”. Nemességet és bárói rangot kapott. Minden lehetséges elismerést elnyert, amit polgár elnyerhetett Kőszeg városában. A rabbik a „Morénu” (tudós) címmel ajándékozták meg. A kőszegi Jótékony Nőegylet díszoklevéllel ajándékozta meg 1854-ben, a városi tanács testületileg köszöntötte és hálairatot adott át neki „az emberi nyomor enyhítése körüli érdemeiért”. A kőszegi városi tanács tagja, a soproni Kereskedelmi és Iparkamara tanácsosai közé is beválasztották. A Temető utcában lévő zsidó temetőben 1854-ben ravatalozóházat építtetett, homlokzatán emléktábla állt, miszerint apja, Schey Mór emlékének szenteli az épületet. A kőszegi kórházegyesület javára is jelentős adományokat tett. Jótékonysága nem korlátozódott sem a városra, sem pedig vallási hovatartozásra. A leégett Hannoveri keresztény iskola felépítésére is vállalkozott. 1857-ben az uralkodó koronás arany érdemkeresztet adományozott számára.

1858-ban megkezdte két jelentős adományának létrehozását. A zsinagóga (1859-re készült el) és a polgári menedékház építését. A zsinagóga száz nőnek és férfinak adott helyet, a tóraolvasó asztalt (menóra) nem középen, hanem a frigyszekrény előtt helyezték el. A bejárat előtt jobbra állt a rituális fürdő, a gondnok részére szolgálati lakást biztosítottak. Egy talmudtóra-terem és a tanítói lakás külön épülete kapott helyet.

1859-ben Schey alapította polgári menedékházat (Sziget városrész, ma Fürst Sándor utca). Külön-külön résszel rendelkeztek a protestánsok, a katolikusok, és az izraeliták. Az intézmény 15 személy befogadására volt alkalmas. Schey főpatrónusáról, Albercht főherceg tábornagyról Alberchtinumnak nevezte el az intézetet. Az épület udvarában a főherceg aranyozott szobrot kapott. Schey feltehetően Albrecht főherceg kedvenc bankárja volt, 1858-ban, kőszegi látogatása során ebédre is meghívta az üzletembert. A kőszegi óvodát is Schey hozta létre, és a betegházat is ő alapította, ami a 20. században Erzsébet-szanatóriumként működött.

Schey volt az első magyar származású zsidó, akit az uralkodó nemesített. Ferenc József császár 1859. május 13-án osztrák nemességet adományozott Scheynek, aki ekkor nyerte a korompai előnevet. Szintén ő volt az első olyan magyar származású zsidó, aki 1869-ben bárói rangra emelkedett. Idősebb korára áttelepült Bécsbe, de minden évben ellátogatott Kőszegre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.